12 évvel a Dél-Kelet Európai Együttműködési Folyamat eredményeként alakult meg 2008 februárjában, Szófiában a Regionális Együttműködési Tanács. A dél-kelet európai országok külügyminiszterei által szentesített együttműködésben az összes nyugat-balkáni ország részt vesz, amelynek célja a kulturális és épített örökség megőrzése, az euro-atlanti integráció elősegítése, a többoldalú párbeszéd fenntartása, valamint az emberek gazdasági-szociális jólétének megteremtése. Ezt megerősítendő, 2017-ben alakult meg a Biológiai Sokszínűségért Felelős Akciócsoport, amely hangsúlyozottan szeretné védeni a dél-kelet európai régió természeti és biológiai értékeit. A klímaváltozás korában, a gyakran háttérbe szoruló területen való együttműködés esélyt adhat az őshonos természeti és állati fajok megőrzésére, valamint egy fenntartható élelmiszergazdálkodás bevezetésére is.
A Nyugat-Balkán uniós perspektívája nyomán, gyakran hallani a gazdasági, politikai, szociális és biztonságpolitikai aspektusokról. Viszont ezeket a rendszereket fenntartó természeti és biológiai értékekről általában kevesebb szó hangzik el. Azonban a mostani globális helyzetben kiemelt figyelemmel kell kísérni a természeti kincsek és őshonos állati fajok megőrzését, természetes élőhelyek kialakításával és egy fenntarthatóbb ipari- és élelmiszergazdálkodással. A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a globális értékláncok rendkívül sérülékenyek és sok ország megfontolja saját, illetve regionális termelőkapacitásaik megerősítését, fenntarthatóvá tételét. Ugyanez igaz a nyugat-balkáni országokra nézve, akik idén ősszel fogadhatják el a régió „zöld” menetrendjét összhangban az EU stratégiájával, amely tíz éven belül szeretné, ha az európai vízi és szárazföldi területek 30%-a védett természeti terület legyen. A finanszírozást tekintve, az unió stratégiája évente 20 milliárd eurót szán nemzeti, magán- és EU-s alapokból a fejlesztésekre. Magyarország, amely az unióban is komoly természeti kincsekkel rendelkezik (Európa legnagyobb melegvizű tava, gyógyvizek, barlangrendszerek, tájvédelmi körzetek) már vezető szereplőként támogatja partnereit. Hazánk idén megalapította a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft.-t, amely „hozzájárul a nyugat-balkáni országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseihez és zöld átalakításához oly módon, hogy felhívások útján támogatja a környezetvédelem terén aktív magyarországi vállalkozások régióba irányuló sikeres technológia-exportját”. Ez olyan új együttműködési területeket hozhat létre, amely egyszerre járul hozzá Magyarország kutatási, fejlesztési és innovációs céljaihoz miközben a dél partnereink környezetét segíti fenntarthatóvá tenni, természeti és vízi előhelyeit megőrizni, amely komoly lökést adhat az energiaátállásban is. A sikeres példákon keresztül, az EU is elindíthat nagyobb mértékű, több tagállamot összefogó projekteket, amelyek megerősítenék a helyi közösségeket, hogy ne teherként, hanem lehetőségként tekintsenek az energia-, ipari-, és élelmiszergazdálkodási rendszerek átalakítására. Ezáltal a globális kihívások kérdéseire, lokális válaszok születhetnek, amelyek enyhíthetik Európa és a dél-keleti országok energiafüggőségét, megerősítenék a biológiai sokféleség megőrzését, támogatnák a helyi termelőket, amely végül kulcsfontosságú lesz a klímaváltozás elleni küzdelem következő évtizedeire nézve.
2020-05-27 - Miszlivetz Áron James