dr. Petri Bernadett

Petri Bernadett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szerzett jogi diplomát. Tanulmányait Köztársasági Ösztöndíjjal végezte, emellett harmadévtől az Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíjprogram ösztöndíjasa. Ezt követően a Cambridge-i Egyetem képzése során  angol jogi és európai uniós szakirányú tanulmányokat folytatott 2007 és 2010 között, majd közgazdasági szakterületen szerzett másoddiplomát a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézeténél 2012-ben. 2022-ben pszichológia szakon szerzett alapdiplomát a Pécsi Tudományegyetemen. 

A jogi szakvizsga megszerzése után Budapesten majd Brüsszelben folytatta szakmai tevékenységét, gazdasági jogi, szellemi alkotások joga, nemzetközi jogi és társasági jogi területen angol, német és francia nyelven.

Az Európai Parlament Schuman gyakornoki programja keretében került az uniós intézményekhez, ennek során először az Európai Parlament Elnökségi Főigazgatóságánál dolgozott, majd az Európai Néppárt Európai Parlamenti Frakciójánál szerzett további gyakorlatot. 2014-től szakmai tanácsadó az Európai Parlamentben, jogi, oktatásügyi területen, ezen belül szerzői jogi valamint a digitális belső piachoz kapcsolódó egyéb jogalkotásért felelős.

Ezt követően az Európai Bizottságnál Dr. Navracsics Tibor, oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős uniós biztos kabinetjének Erasmus programért, a DiscoverEU kezdeményezésért és az intézményközi kapcsolatokért felelős munkatársa.

Jelenleg politikai tanácsadó az Európai Parlamentben és oktatói tevékenységet folytat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karának Európajogi Tanszékén, intézményi kapcsolatok és az uniós intézmények gyakorlati működésének témakörében. 2020 márciusától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében működő EUSTRAT kutatóintézet kutatója.

EUSTRAT publikációk:

Üres székek politikája EP-módra: a magyar elnökség a tét

Kreatív erőfeszítés szükséges az Európai Unió egységéért és a békéért

Jogállamisági feltételesség

Finn kormánykoalíciós tárgyalások: átrendeződés az Európai Parlamentben

Akadémiai Szabadság Monitor: az Európai Parlament új jogállamisági kezdeményezése

Katargate-botrány: mentelmi jogi kérdések és büntetőjogi következmények

Rendszerváltás vagy módszerváltás – mit tanultak az EU intézmények az EP korrupciós botrányából?

Egy bizalmi kérdés: modellváltó egyetemek részvétele az Erasmus programban

Uniós eljárás a magyar EU forrásokról: meddig tart a lojális együttműködés?

Pegasus-jelentés: tagállami ügy helyett közös európai nemzetbiztonság?

Főszerepben Tajvan: a félidős amerikai választások hatása a kínai-euroatlanti kapcsolatokra

Lengyelország esete a fegyelmi kamarával és a feljogosító feltételekkel

Uniós intézmények és jogállamiság: erősödőben az Európai Ombudsman?

Jogállamisági kondicionalitás: az Európai Bizottság függő játszmája

Európai bírák kontra Tanács: jogállamisági számonkérés vagy hatalmi játszma?

Kevesek álma vagy sokak reménysége? – az Európai Parlament első féléves mérlege 2022-ben

Új uniós piacvédelmi eszköz: kerülőutas megoldás a vétó-problémára?

Pegasus vizsgálóbizottság: az Európai Parlament lehetetlen küldetése?

Szép az, ami érdek nélkül tetszik – európai bizottsági javaslat a fenntartható vállalatirányításról

Aki nem lép egyszerre...

Páneurópai civil szervezetek szuperpozícióban

Félidős tisztújítás az Európai Parlamentben- politikai átrendeződés az uniós intézmények között

Jogállamisági elvárások és átláthatóság – az európai pártcsaládok működésének reformja

Politikai csörtéből intézményközi harc: mulasztási per indulhat a Bizottság ellen jogállamiság-ügyben

Polexit vagy rutindöntés – a lengyel alkotmánybíróság ítélete az uniós alapszerződésről

Parlament kontra Bizottság - perben álló EU intézmények a jogállamiság nevében

Képviselői mandátum és frakciótagság–mivel jár a FIDESZ delegáció távozása a néppárti képviselőcsoportból?

Vállalati etika járványhelyzetben – felelős vállalatirányítási előírások az uniós jogalkotásban

Közös uniós független etikai testület víziója az Európai Parlamentben– avagy: „Épelméjű üdülővendégekre nem lehet világfürdőhelyet bazírozni”

Az Európai Unió 2020-ban V. – Az Európai Parlament

Lehetetlenre nem szabad vállalkozni – uniós zöldpolitikai célok és a kisvállalkozások jövője

Időközi alelnökválasztás az Európai Parlamentben és a d’Hondt rendszer aktualitásai

Az Európai Parlament és a kiéheztetés politikája – néhány gondolat Katarina Barley nyilatkozatának margójára

Ockham borotvája a Jogi Bizottságban – az új biztosjelöltek összeférhetetlenségi vizsgálata

Brüsszeli plenáris és francia kárigények, avagy Strasbourgban járt az ősz

Okos Hans a számoló ló, avagy az Európai Bizottság esete a digitális politikával

Luxemburg kontra Strasbourg – jogértelmezési bizonytalanságok a tranzitzóna vitában

Érzékcsalódás vagy integrációra mért ütés - miről is szól tulajdonképpen a Német Szövetségi Alkotmánybíróság döntése?

Münchhausen báró a mocsárban – Az Európai Parlament áprilisi távolsági plenáris ülése a koronavírus elleni küzdelemről

Képviselői immunitás az Európai Parlamentben - A mentelmi jog alkalmazásának aktualitásai

Járványhelyzetben “mindannyian olaszok vagyunk”

Publikációk: 

Az Európai Parlament működése a koronavírus-járvány idején: valódi megoldás-e a távmegoldás?

Petri Bernadett: Az uniós intézmények reakciója egy világjárványra. In: Koltay András – Török Bernát (szerk.): Járvány sújtotta társadalom – A koronavírus a társadalomtudományok szemüvegén keresztül. Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021, ISBN: 9789635314775