A digitális eszközökre most nagyobb szükségünk van, mint valaha
fókuszban az oktatás
A COVID-19 negatív hatásai mellett találunk olyanokat, amelyek ösztönzőleg hatnak egy-egy iparág kifejlődésére, továbbfejlesztésére. A járvány megfékezésére létrehozott karantén szabályozások a digitális térben való érintkezés előnyeit hangsúlyozzák, így górcső alá kerül az Európai Bizottság Digitális Oktatási Cselekvési Terve is.
A digitalizáció, vagyis a fizikai dolgok elektronikus úton történő feldolgozásának folyamata a tanításban és tanulásban kiemelten fontos szerepet kap az oktatási intézmények bezárását követően. Pontosabban, egyedülálló tudásforrásként és oktatási eszközként jelennek meg a digitális technológiák és programok, azonban használatukra és üzemeltetésükre korántsem állunk még készen. A felkészültség mértéke tagállamonként változik, azonban 2018-ban az Európai Bizottság kidolgozott egy cselekvési tervet annak érdekében, hogy elősegítse a digitális felzárkózást az oktatás területén. A Bizottság március 25-ei határidővel, a cselekvési terve felülvizsgálatára létrehozott egy online kérdőívet, hogy állampolgári visszacsatolásokat nyerjen, és továbbfejlessze az immár két éves dokumentumot.
Habár a digitális átalakulás sok lehetőséget kínál, a legnagyobb kockázatot ma mégis az jelenti, hogy a társadalom nincs megfelelőképpen felkészülve a jövőre, így az uniós szintű együttműködés kulcsfontosságú szereppel bír a tagállamok oktatási és képzési rendszereiben tetten érhető innováció fokozásában. Az oktatás digitális fejlesztése nagyban hozzájárul a jövő generációjának reziliencia mértékéhez. A cselekvési terv három prioritást fogalmaz meg;
1. a digitális technológiák megfelelőbb kihasználása az oktatás és a tanulás terén;
2. a digitális átalakulás szempontjából releváns digitális kompetenciák és készségek kialakítása;
3. az oktatás javítása megfelelőbb adatelemzések és előrejelzések révén.
A Bizottság konkrét ajánlásai a között találjuk a nagy kapacitású szélessávú internet csatlakozás biztosításának szükségességét valamennyi iskolában, a hátrányos helyzetű térségekre koncentráló utalványalapú rendszerrel. Az általános és szakiskolák digitális felkészültségét a SELFIE (Self-reflection on Effective Learning by Fostering the use of Innovative Educational Technologies) elnevezésű önértékelési eszköz kifejlesztésével kívánja támogatni, amely a cselekvési terv legfőbb kezdeményezése. Mindezek mellett a tudásbázisok összekapcsolására és az információ megosztására online platformokat hoz létre, keretrendszert biztosít a digitálisan tanúsított képesítések kiadásához.
Visszautalva a tényre, miszerint a tagállamok között nagy eltérések mutatkoznak az új technológiák alkalmazása terén, nem csak a földrajzi elhelyezkedés, de a társadalmi réteg is meghatározó lehet a digitális kompetenciák fejlettségének vizsgálatakor. Mivel az elmaradottabb térségek és szegényebb társadalmi rétegek hátrányba kerülhetnek, a digitális szakadék tágul, a digitális oktatás könnyen exkluzívvá válhat, miközben az oktatáspolitika fő feladata a méltányosság és a minőség biztosítása az oktatáshoz való hozzáférés és az infrastruktúra terén.
20-03-2020 – Pató Viktória Lilla