Szombaton, 2020. március 21-én Zuzana Čaputová államfő a pozsonyi elnöki palotában ünnepélyes keretek között kinevezte az új szlovák kormányt. A kormánypártok képviselői ugyanezen a napon ünnepi keretek között aláírták a koalíciós szerződést, illetve Peter Pellegrini leköszönő miniszterelnök hivatalosan is átadta a kormányhivatalt az új miniszterelnöknek, Igor Matovičnak. Az új kormány visegrádi együttműködésre gyakorolt lehetséges hatásairól korábban írtunk.
A hivatalos hatalomátvétel után az új kormány (melynek tagjairól bővebben itt, itt és itt olvashatnak) megtartotta első ülését. Ennek során kinevezték az egyes államtitkárokat is. Magyar szempontból kiemelendő, hogy az SaS (Szabadság és Szolidaritás) a – jelöltlistáján is szereplő, de parlamenti mandátumhoz nem jutó – magyar származású Filip Mónikát (Monika Filipová) jelölte az oktatási tárca egyik államtitkárának, akinek a feladata az iskolaügy finanszírozása, kisebbségi iskolaügy és inkluzív nevelés lesz.
Matovič nehéz helyzetben, a koronavírus járvány közepette vette át a stafétabotot, ráadásul idő előtt kellett intézkedéseket hoznia a korrupció felszámolása érdekében is. Elmondása szerint ugyanis az előző kabinet üres raktárt hagyott rá – bár Pellegriniék megkezdték a szükséges eszközök (szájmaszkok, gyorstesztek) beszerzését, úgy tűnik, hogy ennek során Kajetán Kičura, az Állami Tartalékalap elnöke is visszaélt hivatalával. A Tartalékalap ugyanis mintegy négyszeres áron, több tízmillió euró értékben szerezte be ezeket az eszközöket egy eddig hasonló területen nem vállalkozó, elhanyagolható forgalmú cégtől. Mindezzel egyidőben Kičura 20 éves fia jelzáloghitel nélkül vásárolt két lakást Pozsony belvárosában. Richard Sulík gazdasági miniszter indítványozta Tartalékalap elnökének leváltását, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) pedig büntetőeljárást indított az ügyben.
Pénteken, 2020. március 20-án az új szlovák parlament alakuló ülésén megválasztották a testület elnökét, valamint az alelnökök és bizottsági elnökök többségét is. Magyar szempontból kiemelendő, hogy Grendel Gábort, aki a parlamenti választásokon győztes Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) listájáról – Igor Matovič után a legtöbb preferencia szavazatot begyűjtve – jutott parlamenti mandátumhoz, a Nemzeti Tanács egyik alelnökévé választották. Ez ugyanakkor sokak szerint csalódást keltő eredmény, miután az előzetes várakozásokkal ellentétben nem kapta meg a belügyi tárcát. Magyar szempontból szintén lényeges, hogy Ľuboš Blahát, a Smer-SD jelöltjének nem sikerült megválasztani a parlament emberi jogokért és a nemzeti kisebbségekért felelős bizottság elnöki tisztségére. Blaha, aki többek szerint a baloldali totalitárius rendszerek csodálója, egyáltalán nem tekinthető a nemzeti kisebbségek barátjának. Helyette az újdonsült képviselők kedden választanak elnököt a magyar nemzeti közösség ügyeivel is foglalkozó parlamenti bizottság élére.
24-03-2020 – dr. Tárnok Balázs
Fotó: TASR