Miközben a száz éve példátlan kegyetlenséggel pusztító koronavírus-járvány tovább szedi áldozatait a kontinensen, a közvetlen veszélyhelyzet megoldásán túl egyre több figyelmet szentelnek a pandémia gazdasági következményeinek felszámolására. Így van ez az Európai Unióban is, ahol az Európai Bizottság munkahelymegtartást és -teremtést segítő lépései mellett bontakozott ki a vita egy esetleges uniós – vagy eurozóna – szintű kötvénykibocsátás lehetőségéről. A már-már önálló belső logikával is bíró történet jelentős állomásához érkezett a hét első felében megkezdett, majd április 9-én befejezett euróövezeti pénzügyminiszteri távtanácskozással.
Az átmeneti bénultságot okozó ellentétet szerdán a tagállamok informális egyeztetésekkel töltötték, mint ahogyan tette ezt a főszerepet magára vállaló Bruno Le Maire francia gazdaság- és pénzügyminiszter is. Úgy tűnik, az egyeztetéssorozat nem volt hiábavaló, mert tegnap végül a résztvevők által történelmi jelentőségűnek minősített megállapodásra jutottak az eurócsoport pénzügyminiszterei.
A dokumentum szerint az euróövezet pénzügyminiszterei egy végül összességében 540 milliárd eurós csomagban egyeztek meg. Ebből 100 milliárd eurót jelent az Európai Bizottság SURE nevű, az átmeneti munkanélküliséget kezelő programja. 200 milliárd eurót jelent az a garanciaalap, amit az Európai Befektetési Bank hoz létre a kis- és középvállalkozások támogatására, végül további 240 milliárd pedig az Európai Stabilitási Machanizmuson belül áll majd a rászorulók rendelkezésére.
Az egyetlen igazi újdonságot egy viszonylag homályos utalás jelenti a jelentésben. A jelentés 19. pont ugyanis egy Újjáépítési Alap felállítását tűzi ki célul, amely ideiglenes jellegű lenne és kifejezetten arra a célra jönne létre, hogy segítse a jelenlegi járvány miatt nehéz helyzetbe került országokat gazdaságuk újjáépítésében. Ugyanakkor azt az Európai Tanács hatáskörébe utalták, hogy a tagállamok vezetői útmutatást adjanak abban a tekintetben, hogy ez hogyan viszonyuljon az Európai Unió költségvetéséhez, illetve az „innovatív pénzügyi eszközökhöz”, ahogyan a jelentés fogalmaz.
Ez utóbbi megfogalmazást értékelik óriási sikerként a déli tagállamok. A találkozó nagy eredménye szerintük, hogy napirendre került az eurókötvény kérdése, azaz áttörték az északi országok kezdeti ellenkezését az ügyben. Mások – többek között a francia pénzügyminiszter -, ezzel az interpretációval egyetértve, a megfogalmazást úgy értelmezték, hogy az eurócsoport most mindössze azért nem döntött erről a koronakötvény kérdésről, mert egyelőre korainak találta a bevezetését. Akárhogyan is történt, Hollandia nem hagyott kétséget aziránt, hogy ők a maguk részéről soha nem fogják elfogadni a koronakötvény vagy eurókötvény felvetését. Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter szerint Hollandia most is, és a jövőben is ellenezni fogja a koronakötvény bevezetését, mivel az sem Hollandiának, sem pedig Európának nem jelent segítséget hosszú távon.
2020-04-10 – Dr. Navracsics Tibor