Április 2-án az Európai Parlament Elnökök Értekezlete a Parlament kötelező átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló intézményközi megállapodással kapcsolatos tárgyalási mandátumának meghosszabbításáról határozott, új lendületet adva ezzel az uniós lobbisták tevékenységének átláthatóvá tételére irányuló tárgyalásoknak.
A kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló javaslat célja a 2011 óta az önkéntesség elvén működő átláthatósági nyilvántartás kötelezővé tétele minden olyan érdekképviselő (lobbista) számára, aki a Parlamentben, a Tanácsban vagy a Bizottságban kívánnak érdeket érvényesíteni a politikai döntéshozatal befolyásolása céljából. A nyilvántartás tehát azokat az érdekcsoportokat tartja számon, amelyek befolyásolni kívánják az uniós jogalkotást és az uniós szakpolitikák végrehajtását. Ezen felül a javaslatról kialakult vita arról is szól, hogy az egyes uniós intézmények kötelezettséget vállalnak a nyilvántartással kapcsolatban. A gyakorlatban ugyanis az uniós érdekképviselők jelentős része már regisztrál a nyilvántartásban. Az átláthatóság követelménye azonban csak akkor tud ténylegesen érvényesülni, ha annak előmozdításából az intézmények is kiveszik a részüket.
A kötelező nyilvántartás megalkotását korábban a Parlament többször indítványozta (2008, 2011, 2014). A Bizottság végül 2016. szeptember 28-án terjesztette elő a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló javaslatát. A Parlament 2017. júniusában, a Tanács pedig 2017. decemberében fogadta el a javaslattal kapcsolatos tárgyalási álláspontját. Az intézményközi háromoldalú tárgyalások (trilógusok) 2018-ban kezdődtek, amely során számos technikai és politikai egyeztetésre került sor.
Az egyes uniós intézmények közben különböző mértékben és módon elkötelezték magukat az átláthatóság elve mellet. A Bizottság esetében a biztosoknak, a biztosi kabinetek tagjainak és a főigazgatóknak tájékoztatást kell közzétenniük az érdekképviselőkkel történt találkozóikról, szakpolitikai döntéshozatallal kapcsolatos találkozóra pedig csak az átláthatósági nyilvántartásában szereplő érdekképviseleti szervezetekkel kerülhet sor. A Parlament 2019. január 31-i plenáris ülésén határozott arról, hogy a képviselőknek az átláthatósági nyilvántartás alkalmazási körébe tartozó érdekképviselővel tervezett összes találkozójukat nyilvánosságra kell hozniuk az interneten, illetve az előadók, az árnyékelőadók és a bizottsági elnökök minden jelentés esetében közzéteszik az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó érdekképviselőkkel tervezett minden találkozójukat. A Tanács ilyen kötelezettséget nem vállalt, azonban a 2017-ben elfogadott tárgyalási álláspontjában arra tett javaslatot, hogy a Tanács Főtitkárságának vezető tisztviselőivel csak a nyilvántartásban szereplő érdekképviselőknek találkozhassanak; a lobbisták és a nemzeti tisztviselők – így különösen az EU mellett működő állandó képviseleten dolgozó diplomaták – közötti interakció ugyanakkor az adott tagállam kizárólagos felelőssége legyen.
2019 februárjában az intézmények tárgyalói kinyilvánították szándékukat a tárgyalások folytatásáról, azonban a 2019. májusi európai parlamenti választások a trilógusok felfüggesztését eredményezték. Ezen egyeztetéseknek kívánt új lendületet adni a Parlament a tárgyalási álláspontjának meghosszabbításával, melyet a következő időszakban Katarina Barley (S&D, Németország) és Danuta Hübner (EPP, Lengyelország) fognak képviselni a tárgyalások során (előbbi az EP átláthatósági nyilvántartásért felelős alelnöke, utóbbi pedig az előző parlamenti ciklusban is az EP főtárgyalója volt az ügyben). A Bizottság nevében az átláthatóságért is felelős biztos, Věra Jourová az illetékes, aki örömét fejezte ki a tárgyalások újraindítása kapcsán, prioritásként határozva meg az érdekképviseleti folyamatok átláthatóvá tételét.
13-04-2020 – dr. Tárnok Balázs
A cikk letölthető PDF formátumban.