Változások az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatban

Őszre tolódik az Európa jövőjéről szóló konferencia kezdete. Az új időpont mellett várhatóan új tartalma is lesz, hiszen mindeddig kevésbé fontosnak tartott kérdések kaptak most kiemelt jelentőséget. Ezt Dubravka Suica uniós biztos nyilatkozta egy, a Financial Timesnak adott interjújában. A politikus által említett lehetséges változások azonban a rendezvény célját veszélyeztethetik.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia ötlete Emmanuel Macron francia államfőtől származik, aki 2019 márciusában írta le egy, a kontinens polgárainak szóló felhívásban, hogy a külső kihívások reagálva, újra kell definiálni Európa szerepét, irányát, ehhez pedig szükség van egy ilyen fórumra. Az egyeztetések során nem csupán az uniós és tagállami vezetőknek, de az állampolgároknak, társadalmi csoportoknak is biztosítani kell a véleménynyilvánítás lehetőségét. Macron egy esetleges szerződésmódosítástól sem zárkózott el. Ehhez kapcsolódva Ursula von der Leyen bizottsági elnökjelöltként ígéretet tett a rendezvény megszervezésére, melynek keretében a megbeszélések két éven keresztül tartanának, és főbb témái között az intézményi reformok - köztük a Spitzenkandidat-rendszer, vagy más néven a csúcsjelölti rendszer jövője -, valamint az aktuális kihívások – digitalizáció, klímaváltozás – szerepelnének. A bejelentést követően tagállamok, civil szervezetek és az uniós intézmények is nyilvánosságra hozták saját meglátásaikat a konferenciával kapcsolatban, és valamennyien hangsúlyozták, hogy a legfontosabb cél a polgárok véleményének becsatornázása, mely által közelebb érezhetik magukhoz az Európai Uniót. Dubravka Suica demokráciáért és demográfiáért felelős uniós biztos egy újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy amennyiben az emberek többsége „kevesebb Európát” szeretne, akkor eleget fognak tenni akaratuknak.

A koronavírus-járvány miatt azonban háttérbe szorult a konferencia szervezése. Az Európai Unió intézményei és a tagállamok is az egészségügyi, valamint a gazdasági kérdésekre fókuszálnak, de ezen túl, a korlátozások következtében sem lehetne megtartani a rendezvényt az eredeti elképzelések szerint. Április közepén Dubravka Suica arról beszélt a Financial Timesnak, hogy a tervezett május 9-i kezdés helyett, leghamarabb szeptemberben indulhatnak el az egyeztetések Európa jövőjéről, és a jelenlegi helyzetből fakadóan, szükségszerűen a legfontosabb megvitatandó témák is változnak. Az uniós biztos szerint az egészségügynek kell lennie az egyik új, prioritást élvező kérdésnek, és meg kell vizsgálni, hogy a polgárok továbbra is nemzeti hatáskörben akarják-e tartani ezt a területet. A politikus azt is hozzátette, hogy mindezidáig nem foglalkoztak a szerződésmódosítás gondolatával, ám az most talán mégis elkerülhetetlen lesz. Egy másik, eddig fontosnak tartott téma – a csúcsjelölti rendszer - ugyanakkor jelentőségét vesztette. Az Európai Bizottság demokráciáért is felelős biztosa úgy fogalmazott, hogy „biztos benne, hogy senkit sem fog érdekelni a Spitzenkandidat-rendszer”.

1979 óta, amikor is az Európai Parlament tagjai először kaptak közvetlen felhatalmazást a polgároktól, az európai választások sokkal inkább a tagállami helyhatósági választásokkal voltak egyenértékűek, mintsem, hogy saját jelentőséggel bírtak volna. Ez mutatkozott meg a részvételi arányokban, valamint a kampányok témáiban is. Ennek oka több tényezőre vezethető vissza, melyek közül az egyik a valódi tét hiánya. A választópolgárok ugyanis nem érezték, hogy szavazatukkal befolyást tudnak gyakorolni az Európai Unió vezetésére, hiszen a Bizottság tagjait a nemzetek delegálták, és az elnök személyéről is a tagállamok döntöttek. Habár a testület megalakulásához az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges, az összetétele mégsem tükrözi feltétlenül a parlamenti erőviszonyokat. A csúcsjelölti rendszer ötlete az EP-választás jelentőségének növelése érdekében született meg. Az elgondolás szerint minden pártcsalád megnevezi saját bizottsági elnökjelöltjét, aki azután hazájában listavezetőként indul a választáson, és a tagországoknak arra kell törekedniük, hogy a legjobb eredményt elérő frakció politikusát válasszák meg az elnöki posztra.

Ezzel a megoldással nem csak a választás tétje, de a döntéshozatal átláthatósága is növekedne, valamint nagyobb legitimitással rendelkezne az Unió vezetése. Mindezek megvalósítása Ursula von der Leyen terveiben is nagy hangsúlyt kapott, az Európa jövőjéről szóló konferencia pedig már önmagában ezt a célt szolgálná, és amely keretében a Spitzenkandidat-rendszer fejlesztése, intézményesítése fontos lépést jelentene az EU demokratikusabbá tétele felé. Suica kijelentése nyomán azonban felmerül a kérdés, hogy valós-e a Bizottság erre irányuló szándéka, hiszen a konferencia az Európai Unió hosszú távú működésének mikéntjéről is szólt volna, aminek megvitatását nem lehet a járvány miatt zárójelbe tenni. Továbbá az sem egyértelmű, hogy így mekkora teret engednek majd a különböző szereplőknek, hogy mégis kinyilváníthassák ezzel összefüggésben a véleményüket. Ezen túlmenően, amennyiben már a rendezvény kezdetén határozott elképzelései lesznek a Bizottságnak az egészségüggyel vagy más szakpolitikával kapcsolatban, úgy az egész esemény lényegi része változik meg.

2020-04-20 Kalas Vivien

A cikk letölthető PDF formátumban.