Amikor azt kérdezik tőlünk, hogy honnan jöttünk, hol lakunk, mit válaszolunk? Van-e egyáltalán olyan helyzet, amikor azt mondjuk, hogy az Európai Unióból? Jelent-e az számunkra valamit, hogy uniós polgárok vagyunk? Ismerjük-e, felvállaljuk-e az Unió történelmét saját történelmünkként? Ismerjük-e, felvállaljuk-e az Unió kulturális örökségét saját kulturális örökségünkként? Egyáltalán: van-e olyan hogy közös történelem és közös kulturális örökség? Tágabban fogalmazva: vannak-e közös uniós értékek?
Az elmúlt közel 10 esztendő, amit az Európai Örökség cím zsűritagjaként töltöttem, ezekre a kérdésekre próbált választ adni. Cikksorozat következik tehát, amelyben ezekre a témákra reflektálunk, konkrét esettanulmányok segítségével.
Mi is az Európai Örökség cím?
Az Európai Parlament és a Tanács 2011-ben, az 1194/2011/EU határozattal létrehozta az Európai Örökség címet (angolul: European Heritage Label). Ez egy közös európai uniós kezdeményezés, amely a 2006. április 28-án a spanyolországi Granadában néhány tagállam által elindított kormányközi kezdeményezésen alapszik.
Az EÖ cím kiegészíti a már létező kezdeményezéseket, azaz az UNESCO Világörökség Listáját, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO-listáját és az Európa Tanács „Európai kulturális útvonalak” elnevezésű programját.
Mivel európai helyszínnek már nehéz bekerülnie az UNESCO világörökségi listára, illetve ez a lista kimondottan az örökség-értékre koncentrál, ezért a tagállamok úgy döntöttek, hogy létrehozzák a saját “listájukat”, amelyen helyet kapnak mindazok a helyszínek, szellemi, tárgyi kulturális értékek, amelyek a mai Európai Unió területén vannak, és amelyek kiemelkedő módon hozzájárultak az európai történelemhez és kultúrához vagy az Unió építéséhez.
Az EÖ cím létrehozásának célkitűzései:
1. erősíteni az európai polgárokban az Unióhoz tartozás érzését,
2. ösztönözni a kultúrák közötti párbeszédet,
3. növelni a kulturális örökség értékét és ismertségét,
4. erősíteni – különösen a kulturális turizmus révén – a kulturális örökségnek a régiók gazdasági és fenntartható fejlődésében betöltött szerepét,
5. előmozdítani a kulturális örökség és a kortárs művészeti és alkotói tevékenység közötti szinergiákat,
6. hozzájárulni az európai integráció alapjául szolgáló demokratikus értékek és emberi jogok előmozdításához.
2020-04-25 Hegedüs Csilla
A cikk letölthető PDF formátumban.