A migrációs kihívásokról egyeztettek az uniós belügyminiszterek

A koronavírus-járvány miatt ezekben az időkben kevesebb figyelem esik az illegális bevándorlás problémájára, miközben kisebb mértékben ugyan, de folyamatos a nyomás az Európai Unió külső határain. Az uniós belügyminiszterek legutóbbi megbeszélésén ez a téma is napirendre került.

2020 első felében Horvátország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Programjukban a bevándorlás ügyével is foglalkoztak, és szorgalmazták az uniós migrációs politika fejlesztését, mint például a visszatelepítések hatékonyabb végrehajtását, a külső határellenőrzés megerősítését, valamint a közös európai menekültügyi rendszer reformjának folytatását. Ezek a kérdések ugyanakkor kisebb hangsúlyt kaptak az elmúlt két-három hónapban, hiszen az európai országokban a legfőbb feladattá a betegek kezelése, a járvány terjedésének lassítása és a gazdasági nehézségek enyhítése vált.

Legutóbb április 28-án, videokonferencia keretében egyeztettek az uniós belügyminiszterek a járványhelyzettel összefüggő lépésekről, valamint a migrációs kihívásokról. A megbeszélés során kitértek a görögországi eseményekre, az Afrikából érkező bevándorlók ügyére, illetve egy új migrációs és menekültügyi megállapodás szükségességét is kiemelték.

A görög határon azt követően jelentek meg tömegével az Európába igyekvő emberek, hogy Törökország február végén bejelentette, nem tartóztatja fel tovább a területén áthaladni kívánó menekülteket. Ezzel a döntéssel a törökök azzal a 2016-os, Európai Unióval kötött egyezséggel mentek szembe, amely szerint anyagi erőforrásokért és a csatlakozási folyamat előrehaladásáért cserébe Törökország nem engedi át az Unióba a Közel-Kelet felől érkezőket. A kialakult helyzet kezeléséhez Görögország segítséget kért a többi tagállamtól, és március elején már döntés is született arról, hogy az Európai Unió 350 millió eurós támogatást biztosít a határvédelemhez, amit szükség esetén ki lehet egészíteni egy ugyanekkora összeggel. Ezen túlmenően, az országok az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) keretében humánerőforrással is támogatták a görögöket. Habár március végén a hatóságok végül visszaszállították Törökországba a határnál várakozó menekülteket, Görögország táboraiban így is több tízezer bevándorló tartózkodik, amelyre vonatkozóan a megoldáskeresést már nem csak szociális vagy biztonságpolitikai, de egészségügyi szempontok is indokolttá teszik.

A járványhelyzet következtében a legtöbb dél-európai ország lezárta tengeri kikötőit. Közéjük tartozik Spanyolország, Olaszország és Málta is, amely államokba a legnagyobb számban szoktak érkezni Afrika felől az illegális bevándorlók. A mostani rendkívüli helyzetben ugyan kevesebben akarnak ezen az útvonalon Európába jutni, mégis több, menedékkérőket szállító hajótól kellett megtagadniuk a kormányoknak a kikötési engedélyt. Az olasz hatóságok a fedélzeten lévő embereket egy karanténhajón helyezték megfigyelés alá, ám az még nem egyértelmű, hogy a két hét elteltét követően, melyik ország fogja őket befogadni.

Ezen problémákra reagálva, Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos felszólította a tagállamokat, hogy vegyenek át menekülteket azoktól az országoktól, amelyek ebben az időszakban a leginkább kitettek a migrációs nyomásnak. Mindeközben Németország, Luxemburg és Portugália bejelentette, hogy egyedül érkező, kiskorú bevándorlókat vesznek át Görögországtól, tizennégy nemzet pedig a polgári védelmi mechanizmus keretén belül különböző felszerelésekkel segítette a görögöket. Hozzájuk csatlakozva, április 24-én Magyarország is küldött egy lepedőkből, párnákból és takarókból álló szállítmányt Szalonikibe.

Az EU belügyminiszterei a videokonferencián azt is megfogalmazták, hogy hosszabb távon szükség van egy új migrációs és menekültügyi szabályzat megalkotására, mellyel kapcsolatban Ylva Johansson elmondta, hogy a Bizottság rövid időn belül ismertetni fogja az erre vonatkozó javaslatát. Az egyezmény magában foglalná a külső határok védelmének megerősítésére irányuló intézkedéseket, a dublini rendszer reformját és a partnerországokkal való együttműködés fejlesztését. Az erről szóló egyeztetések a következő alkalommal, előreláthatólag júniusban folytatódnak.

2020-04-29 Kalas Vivien

A cikk letölthető PDF formátumban.