Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet értelmében ma éjfélkor lezárult a Székely Nemzeti Tanács által életre hívott, nemzeti régiók védelméről szóló európai aláírásgyűjtés. Összegyűlt az egymillió aláírás, de hét helyett csupán három tagállamból, így a jogintézmény történetében példátlan intenzitású mozgósítás és a széleskörű magyar összefogás ellenére a kezdeményezés jogi szempontból kudarcnak tekinthető. Kérdéses azonban, hogy ez valóban a gyűjtési időszak és a kezdeményezés végét jelenti-e. A koronavírus ebben az ügyben is rendkívüli megoldásokra kényszerítheti a Bizottságot.
Április közepén sokan joggal legyintettek a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezés esélyei kapcsán. Mintegy három héttel az aláírásgyűjtési időszak vége előtt a szükséges aláírások negyede sem gyűlt össze. Bár az aláírások gyűjtésére egy év állt rendelkezésre, sokáig tragikusan lassan gyűltek a támogató nyilatkozatok. Január végén még csak 50 ezren támogatták a kezdeményezést szerte Európából. A nemzeti régiók ügye februárban bár érezhetően fellendült számos magyarországi közéleti és politikai szereplő nyilvános támogatásának köszönhetően, a koronavírus járvány nem csupán a papír alapú gyűjtést lehetetlenítette el, hanem a közbeszédben is háttérbe szorította a nemzeti régiók ügyét.
Az aláírásgyűjtés április közepén kapott új, nem várt lendületet az Írdalá.hu online csatornák életre hívásával. A szervezők – elsősorban közösségi média platformok segítségével – sikeresen helyezték át a kampány súlypontját az online térbe, aminek eredményképpen az utolsó hétre az európai polgári kezdeményezések történetében példátlan mértékű növekedést láthattunk az online aláírásoknál (az utolsó napok annyira intenzívre sikerültek, hogy több órára összeomlott a Bizottság aláírásgyűjtő rendszere). Az online nyilatkozatok száma május 2-án lépte át a 400 ezret, míg öt nappal később, az online gyűjtési rendszer lezárultakor 1.008.966 aláíráson állt meg a mutató (ebből Magyarország: 786.528, Erdély: 169.047, Felvidék: 26.996, maradék 24 EU tagállam: 26.381). Az utolsó napokban kevesebb mint 10 óra is elég volt 100 ezer új online aláíráshoz. Mindehhez még hozzá kell számolni a papír alapon gyűjtött aláírásokat, amelyek számát illetően nincs hiteles adatunk, csak hozzávetőleges számot tudunk közölni (Magyarországról kb. 100 ezer, Erdélyből kb. 150 ezer papír alapú támogató nyilatkozat valószínűsíthető).
Hozzá kell tenni, hogy ez a kiemelkedő növekedés elsősorban a magyarországi és erdélyi aláírásgyűjtés eredménye, a kezdeményezést eddig szinte kizárólag a magyar nemzeti közösségek támogatták. Így bár e két ország hozzájárulásának köszönhetően úgy tűnik, hogy a kezdeményezés teljesíti az egymillió aláírás összegyűjtésére vonatkozó feltételt (vélhetően elégnek bizonyul a tartalék a tagállami hatósági ellenőrzések során érvénytelennek nyilvánított aláírások pótlására is), az érvényesség másik, konjunktív feltétele, a tagállamokra vonatkozó minimum aláírásszám az előírt hét tagállam helyett csak Magyarországon, Romániában és Szlovákiában teljesült. Következésképpen, bár a kezdeményezés a magyar nemzeti közösségnek köszönhetően három hét alatt európai viszonylatban is „csodát tett”, az európai támogatottságának hiánya miatt jogi szempontból sikertelennek tekinthető. A nemzeti régiós kezdeményezés egyelőre tehát nem jutott túl a Kárpát-medence határain, de nem kizárt, hogy erre még nyílik lehetősége.
Nem biztos ugyanis, hogy a rendelet szerinti határidő lejárta a kezdeményezés végét jelenti. Ahogy korábban fejtegettük, a koronavírus járvány az érintett európai polgári kezdeményezések aláírásgyűjtési időszakának meghosszabbítását eredményezheti. Bár erre a gyűjtési időszak lezárultáig nem került sor, előfordulhat, hogy a Bizottság utólag fogja meghosszabbítani a gyűjtési időszakot. Egyes hazai médiumok értesülései szerint a testület jövő héten dönthet a kérdésben (több polgári kezdeményezés is érintett). Vincze Loránt, a Minority SafePack kezdeményezés gazdájának számító FUEN elnöke, valamint az európai polgári kezdeményezések európai parlamenti jelentéstevője is azon az állásponton van, hogy a Bizottság elő fog állni valamilyen megoldási javaslattal. Az EP képviselő már március 17-én kérte az aláírásgyűjtési időszakok meghosszabbítását.
A folyamatban lévő kezdeményezések aláírásgyűjtési időszakának meghosszabbítására – megfelelő jogalap nélkül is – találunk precedenst, azonban a már lejárt polgári kezdeményezések aláírásgyűjtési időszakának utólagos meghosszabbítása eddig példa nélkülinek számít. Ennek ellenére nem tűnik életszerűtlennek ez a megoldás sem, figyelemmel arra, hogy a koronavírus eddig is milyen rendkívüli megoldásokat eredményezett az uniós intézmények részéről.
Amennyiben a Bizottság – újjáélesztve a kezdeményezéseket – utólag meghosszabbítja az aláírásgyűjtési időszakokat, a nemzeti régiós kezdeményezés szervezői esélyt kapnak arra, hogy jogilag is sikerre vigyék a kezdeményezést, és a célországok irányuló európai kampánnyal további tagállamokban gyűjtsék össze a küszöbérték szerinti minimum aláírást. Ekkor azonban nem szabad csupán a négy legkisebb küszöbértékű, de jelentős nemzeti kisebbségi lélekszámú tagállamra összpontosítani a kampányt (pl. Lettország, Litvánia, Horvátország, Szlovénia). A kezdeményezés későbbi alkupozíciójának erősítése céljából törekedni kell európai jellegének erősítésére – és ezáltal legitimitásának növelésére – az által, hogy minél több tagállam és nemzeti régió áll az ügy mellé aláírások gyűjtésével is. A támogató nyilatkozatok „tömegének” biztosítására vonatkozó, nehezebb feltétel már teljesült, a győztes ügyhöz csatlakozásra pedig vélhetően könnyebb rávenni az európai partnereket is. Különösen, hogy a kezdeményezés sikere számukra is készpénzre váltható eredményeket jelentene. Ebben az európai kampányban a több mint száz tagszervezetet tömörítő európai hálózatával a szervezők segítségére lehet a FUEN, amely korábban már felajánlotta segítségét az európai aláírásgyűjtés megvalósításában.
08-05-2020 – dr. Tárnok Balázs
A bejegyzés letölthető PDF formátumban.
Kép: Székely Nemzeti Tanács/Facebook