Ma rendezi meg immáron többedik alkalommal az Európai Parlament plenáris ülése a magyar jogállamiság helyzetéről szóló plenáris vitát. A mostani vita kiváltó oka a magyar kormány koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatos törvénye, amely a vádak szerint pusztán ürügyet szolgáltatott Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy teljhatalmat építsen ki. A kezdeményezés azonban előre megjósolhatóan nem fogja elérni célját. Az alábbiakban pontokba foglalva megírjuk, hogy miért.
- A magyar kormány előre megnyerte a vita kommunikációs részét, amikor David Sassoli, az Európai Parlament elnöke visszautasította Varga Judit igazságügyminiszter kérését, hogy részt vehessen a vitán. Sassoli azzal indokolta lépését, hogy csak állam- és kormányfők számára van lehetőség részt venni a plenáris vitákon. A magyar miniszterelnök válaszában ugyanakkor megerősítette, hogy ő maga az igazságügyminisztert kérte fel a képviseletére. Az Európai Parlament elnöke kommunikációs csapdába manőverezte magát: ha Orbán kérésének engedve lehetővé teszi Varga Judit részvételét, akkor ez egyértelmű meghátrálás, ha nem engedi meg, akkor pedig megfosztja a magyarokat a megszólalás lehetőségétől. A magyar kormány pedig, éppen ellenkezőleg, rosszul már nem jöhet ki a vitából: ha Varga Judit ott lehet, elérte a célját, ha nem, akkor pedig az Európai Parlament megfosztotta attól, hogy elmondja álláspontját az őt érintő kérdésben.
- A Magyarországgal kapcsolatos eddigi plenáris viták dramaturgiája eleve a magyar kormány képviselőit hozza előnyös helyzetbe az eseményt nézők előtt. Az alaphelyzet azt mutatja, hogy egyetlen ember, világos állásponttal dacol egy nagyhangú, különböző álláspontokat hangoztató, különböző nyelveken felszólaló, ezért erősen kaotikus, rendetlen benyomást keltő sokasággal. Ez önmagában előnyös pozíció. Ha ehhez még a magyar kormány képviselőjének sikerül – mint ahogyan a miniszterelnöknek minden korábbi felszólalása során sikerült – megőriznie a higgadtságát, akkor teljessé válik a kontraszt: az Európai Parlament oldalán széttöredezettség, rendetlenség, káosz, a magyar kormány oldalán világos üzenet, világos képviselet, higgadtság.
- A vita politikai, azaz véleményvita. Ezzel szemben a magyar kormány álláspontja szerint a vélemények lehetnek különbözők, a lényeg a helyzet jogi megítélése. Ez ügyben pedig a Bizottság képviseletében Vera Jourová már nyilatkozott, miszerint az eddigi magyar intézkedésekben és jogszabályokban jogi szempontból nem lehet kivetnivalót találni. Következésképpen az Európai Parlament – mivel különböző pártállású képviselőkből áll – sokszínű, időnként egymással is ellentétes álláspontot fog képviselni, addig a magyar kormány egy logikailag tiszta és egyszerű helyzetet képviselhet. Ez is erősíti a győzelem esélyét a kormány számára.
- Az Európai Parlament eddigi Magyarországgal kapcsolatos vitái is azt sugallják, hogy a felek közötti ilyen jellegű kommunikáció nem vezet eredményre. A viták során elhangzott magyar érvek semmilyen formában nem alakították az Európai Parlament későbbi Magyarországgal kapcsolatos határozatait, mint ahogyan a magyar kormány irányvonala is változatlan maradt. Mindez azt is mutatja, hogy az Európai Parlament ilyen ügyekben önként felvállalt missziói eredménytelenek. Ez jelen esetben szintén a magyar kormány jelen vitabéli győzelmei esélyeit erősíti.
2020-05-14 – Dr. Navracsics Tibor