A Trianoni szerződés napja Románia új nemzeti ünnepe

Az elmúlt 3 hét magyarellenes megnyilvánulásait tetézte, hogy a román parlament megszavazva a Trianon-törvényt, amely szerint a trianoni szerződés napjává nyilvánítja június 4-ét. Ezen a napon a döntés jelentőségét népszerűsítő, kulturális, oktatási, és tudományos rendezvényeket tartanak majd. A jogszabályt Klaus Iohannis államfőnek kell kihirdetnie, és meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben, ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen.

Megszavazta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint ezentúl Romániában meg kell ünnepelni a Trianoni békszerződés napját. A kulturális, oktatási, tudományos tevékenységek megszervezése az állami költségvetés terhére történik majd, és erről  a médiának is be kell számolnia. A törvényjavaslatot Románia volt külügyminisztere, Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor és Șerban Nicolae, a  Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi szenátusi frakcióvezetője terjesztette a parlament elé. Titus Corlățean neve onnan is ismerős lehet, hogy miniszteri minőségében, a román kormány nevében megtámadta a Minority Safepack európai polgári kezdeményezést is az Európai Bíróságon.

A kezdeményezők szerint a törvény-tervezettel nem egy kisebbséget, vagy egy országot akartak megbántani. Ebben a szerződésben elismerték az Erdéllyel kiegészült Románia határait, ugyanakkor olyan polgári és politikai jogokat biztosított Erdély román többségének, amelyekkel soha korábban nem rendelkezett – érvelt az új ünnepnap bevezetése mellett a kezdeményező. Sajnos, azt kellett látnunk, hogy ebben a magyarellenes állapotban egyetlen józan hang sem volt a román parlamentben, senki nem ellenezte a törvény elfogadását, kivéve az RMDSZ honatyáit.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a tervezet vitája során elmondta, hogy egy teljesen haszontalan törvényről van szó, napirendre tűzése pedig része a magyarellenes versengésnek, amelyet három hete indított az államfő. „Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan tették azt önök az elmúlt három hétben. Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament elé terjesztetett törvényjavaslat sem tudja megváltoztatni. Románia nemcsak Erdély területével, hanem velünk is gazdagodott, kulturális örökségünkkel, múltunkkal együtt. Hogy milyen körülmények között él egy kisebbség, hogyan érzi magát a szülőföldjén, az pedig elsősorban a többségen múlik. Mi, akik Romániában maradtunk, elfogadtuk, hogy ez az ország a mi országunk is, a mi otthonunk is, és itt szeretnénk jövőt építeni gyermekeinknek.  Meg vagyok győződve arról, hogy a parlamentben sokkal hasznosabb és gyakorlatiasabb lenne, továbbá a ma és a holnap igazságához is közelebb állna, ha olyan témákat találnánk, amelyek közelebb hoznak bennünket, nem pedig elválasztanak. Az ilyen témák pedig a mában és a jövőben keresendők, és kevésbé a múltban!” – mondta az RMDSZ elnöke.

A parlamentben csak az RMDSZ szavazott a törvénytervezet ellen. A jelenleg kormányzó Nemzeti Liberális Párt mellett, a szociáldemokrata párt, a nemzeti kisebbségek csoportja, de a Mentsétek meg Romániát szövetség sem szavazott a törvénytervezet ellen.  Holott ezutóbbi minden választási kampányban magyarul is kommunikál a magyar közösség felé, és úgy gondolja, hogy az etnikai problémákon át kell lépni, mert azok már idejétmúltak. Ezzel a döntéssel újabb szakadékot hoztak létre a román és a magyar közösség között, lett egy újabb nemzeti ünnep, amit a magyar közösség nem tud, és nem is akar ünnepelni.

A jelenlegi magyarellenes hangulatot Klaus Iohannis államfő indította el ezelőtt 3 héttel, amikor győlöletkeltő beszédében egymás ellen uszította a román és a magyar közösséget.  Azóta a román pártok egymást túllicitálva bizonygatják hazafiasságukat, előkeresve a parlamentben minden olyan törvénytervezetet, amely a magyar kisebbség jogait szavatolná, és óriási médiacirkusz mellett leszavazzák azokat. Így történt a 14 évvel ezelőtt benyújtott autonómiatervezettel is, de a Székelyföld autonómiáját szavatoló tavalyi javaslattal is.

2020-05-18 – Hegedüs Csilla

Kép: Euronews