Május 14-én az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordult az osztrák családtámogatási rendszer átalakítása miatt. A Bizottság szerint az új törvény diszkriminatív és uniós jogszabályba ütközik. Az EUB döntése a magyar munkavállalókra is jelentős hatást gyakorol majd.
2017 márciusában beszélt először Sebastian Kurz – még külügyi és integrációs miniszterként – arról a javaslatáról, amely szerint az európai uniós országokból érkező munkavállalóknak juttatott családi támogatások összegét a kibocsátó állam árszínvonalához kellene igazítani abban az esetben, ha a gyermek nem Ausztriában él. Az októberi parlamenti választás eredményeképpen, 2018 májusában már kancellárként vehetett részt a törvénytervezet kidolgozásában, melynek hatályát kiterjesztették az Európai Gazdasági Térség (EGT) EU-n kívüli országaira – például Norvégiára és Izlandra – és Svájcra is. A módosítás, mely a családi pótlék összegét és a személyi jövedelemadó-kedvezményt érintette, 2019. január 1-jén lépett életbe, az Európai Bizottság pedig még abban a hónapban kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen.
Az akkori foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos, Marianne Thyssen a döntést úgy indokolta, hogy az „EU-ban nincsenek másodrendű gyermekek”, és az osztrák jogszabály két uniós rendelettel is szembemegy. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 4. cikke ugyanis kimondja, hogy a külföldi polgárokra ugyanolyan jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint az adott nemzet állampolgáraira. Ezen túlmenően a jogszabály azt is rögzíti, hogy a „pénzbeli ellátások” – így a családtámogatások – nem módosíthatók, vagy csökkenthetők arra hivatkozva, hogy a jogosult személy, vagy valamely családtagja más országbeli lakóhellyel rendelkezik (7. cikk). A munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló 492/2011/EU rendeletnek ugyancsak a 7. cikke foglalkozik az egyenlő bánásmód elvével, amely értelmében egy adott államban a foglalkoztatottakat - állampolgárságuktól függetlenül - ugyanazok a szociális és adókedvezmények illetik meg.
A kötelezettségszegési eljárás menetének megfelelően az Európai Bizottság először egy hivatalos felszólító levelet küldött Ausztriának, majd miután az osztrákok érvelését nem találták kielégítőnek, egy részletesebb, indokolást tartalmazó véleményben hívták fel a figyelmet a jogsértésre. Az osztrák kormány azonban kitartott amellett, hogy a gyermek lakóhelyének megélhetési költségei alapján differenciálják a családtámogatások összegét. Mivel nem történt előrelépés az ügyben, 2020 májusában úgy döntött a Bizottság, hogy az EU Bíróságához fordul vele.
A testület leendő ítélete leginkább a kelet-közép-európai régióból – főként Magyarországról - érkező munkavállalók számára lesz fontos, ugyanis őket érintette hátrányosan az intézkedés. Ausztriában a családi pótlék mértéke a gyermekek számával és életkorával függ össze. 2019 előtt egy, 3 és 9 éves kor közötti gyerek után egységesen 121,9 eurónyi (körülbelül 42.000 forintnyi) támogatás járt havonta. 10 és 18 éves kor között ez az összeg 141,5 euróra (nagyjából 49.000 forintra) emelkedett. 2019 januárjától azonban ez megváltozott. Míg a nyugat-, illetve észak-európai országok – például Belgium, Dánia, vagy Norvégia– állampolgárai több családi pótlékot kapnak, addig a kelet-közép-európaiak nagyságrendekkel kevesebbet. Egy szlovák szülőnek 36%-kal, egy bolgárnak 55%-kal, egy magyarnak pedig 44%-kal csökkentették a támogatás összegét, amennyiben a gyermekük nem Ausztriában él. A magyarok így 68,5 eurót (23.900 forintot) kapnak kézhez egy, 3 és 9 éves kor közötti kisgyerek után.
Ugyanez az elv és ugyanezek az arányok figyelhetők meg az újonnan bevezetett családi adókedvezménynél – a Familienbonus Plusnál – is. Ennek keretében egy osztrák polgár, vagy az a személy, akinek az egész családja Ausztriában él, havi szinten legfeljebb 125 euró (43.700 forint) adót igényelhet vissza gyerekenként. A magyar állampolgárok számára viszont csupán 70,25 euróig (24.500 forintig) van biztosítva ez a lehetőség. A pénzbeli ellátásban való különbségtétel ráadásul úgy történik, hogy mellette az adó- és járulékfizetési kötelezettségek változatlanok.
Az osztrák családtámogatási rendszer módosítása a 2018. decemberi adatok szerint legnagyobb mértékben a lengyel (14.865 gyermek), a szlovák (27.180 gyerek) és a magyar (38.700 eltartott fő) családokat érinti, méghozzá, ahogyan fentebb látni lehetett, hátrányosan. Ebből fakadóan számukra egyáltalán nem lesz közömbös, hogy milyen döntés születik majd az Európai Unió Bíróságán.
2020.05.19. Kalas Vivien