Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság egyik prioritása az emberközpontú gazdaság kiépítése és azon belül a foglalkoztatások fellendítése. A világjárvány miatt az eredeti tervekhez képest ez minden bizonnyal nehezebbnek fog bizonyulni. Egyelőre a jelenlegi munkanélküliségi ráta pontos felmérése is számos akadályba ütközik, nem beszélve a fiatalok munkanélkülisége hosszútávú társadalmi hatásainak felbecsüléséről
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet meghatározása alapján mért legfrissebb adatok szerint, márciusban az Európai Unió munkanélküliségi rátája 6,6 százalék volt, vagyis 14.141.000 embert számláltak a munkakeresők közé. Ez nagyjából megfeleltethető Magyarország és Szlovákia teljes lakosságának. Ezek a számok nem tükrözik a teljes képet, hiszen a világjárvánnyal járó egészségügyi kockázatok miatt nagyon sok személy nem keresett állást a megkérdezést megelőző hetekben, illetve, amennyiben kisgyerekére kell vigyáznia, nincs módja azonnal elvállalni a kínált munkát, így a valóságban a munkanélküliek aránya jóval magasabb a hivatalosan mértnél.
A gazdaság leállása a fiatalokat is nagyon súlyosan érinti: márciusban 2.763.000 millió 25 év alatti munkanélküli személyt tartottak nyilván, ami a fiatalok munkanélküliségi rátájának 15,2 százalékával egyenlő. A jelenlegi gazdasági helyzet különösen nehéz körülményeket teremt az úgynevezett Z (jelenleg 15-24 évesek) generáció tagjai számára és legfőképp a világjárvány által amúgy is súlyosan sújtott déli tagállamokat érinti. Az Eurostat adatai szerint Görögországban 36,1 százalék, Spanyolországban 30,6 százalék, Olaszországban 29,3 százalék az állást kereső fiatalok aránya. Ezen fiatalok jó része a 2013-2014 közötti, kiugróan magas, uniós szinten mért 24 százalékos munkanélküliségi ráta kihívásaival küzdő munkapiac szűkös lehetőségeivel is szembe tálalhatta magát. A gazdasági válságok beállta esetén gyakran előfordul, hogy a munkaviszonyok viszonylagos rugalmassága miatt leghamarabb a pályakezdőknek mondanak fel.
A fiatalok esetében a hosszútávú munkanélküliség következménye, hogy képzettségüknek nem megfelelő, alacsonyabb jövedelmet kínáló állást kell elfogadniuk. Ez a jelenség az egyéneket akár egész életükön át végig kísérheti, ami jelentős jövedelemkieséssel jár. Mi több, a fiatalok hosszútávú munkanélkülisége összefügg a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével, a kábítószerek ugrásszerűen megnövekedett fogyasztásával, valamint bizonyos esetekben a radikalizmus terjedésével is. A munkanélküliség különösen súlyosan érinti a migrációs hátterű fiatalokat. Egy 2015-ös tanulmány szerint az elmúlt évtized alatt megduplázódott azon 15 év alatti fiatalok száma, akiknek mindkét szülője bevándorló. Ezen fiatalok integrációja általában nehézkes, 18 százalékuk nem volt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben, szemben a nem migrációs hátterű társaik 11 százalékával.
Az előző Bizottság által bevezetett fiatalok munkanélküliségét megelőző programjai sikeresnek bizonyultak, ennél fogva a von der Leyen-bizottság ezen intézkedéseket kívánta folytatni. Most azonban úgy tűnik, hogy a rendkívüli gazdasági helyzet és a jelentős demográfiai változások miatt új, sokkal átfogóbb szakpolitikák kidolgozására lenne szükség.
2020-05-21 Máthé Réka Zsuzsánna