Az Európai Bizottság szerdán, május 27-én fogja bemutatni az új költségvetési javaslatát, valamint a gazdaságélénkítő és -újjáépítő alap koncepcióját. A költségvetési javaslatot már több ízben is tárgyalták, így ez várhatóan nem tartalmaz sok meglepetést, de az új gazdaságélénkítő és -újjáépítő csomagra vonatkozó javaslat annál több kérdést vet fel.
Ahogy korábban ismertettük, május 18-án Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök megállapodtak egy 500 milliárd eurós pénzügyi eszköz létrehozásában. Az elképzelés szerint a pénzügyi alap a meglévő uniós struktúrák átszervezésével segítené a tagállamokat. Az újonnan létrejövő gazdaságújjáépítő alap pénzügyi fedezetéért a Bizottság felelne a tagállamok garanciavállalásával és azokra a Bizottság a tőkepiacokon venné fel kölcsönöket. Az új források uniós programokon – kohéziós politikák révén – támogatások formájában jutnának el a válság által leginkább sújtott szektorokhoz, valamint a leghátrányosabban helyzetben lévő régiókba.
A német-francia javaslat nem a déli tagállamok által szorgalmazott „koronakötvény”, mégis annak elfogadása elsősorban számukra lenne kedvező. A közép-európai országok esetében ez akár az uniós források csökkenésével is járhat. Más okból ugyan, de az észak-európai államok sem lelkesedtek az indítványért. A „fukaroknak” nevezett Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország május 23-án egy ellenjavaslattal állt elő, amellyel a közös garanciavállalást küszöbölnék ki.
A „fukarok” elképzelése szerint is egy közös alapot kell létrehozni, amelyből a világjárvány által sújtott országokat kellene megsegíteni. A német-francia javaslathoz hasonlóan, az alapokból származó forrásokat a kutatás, az innováció és az egészségügy, valamint a zöld átalakulás és a digitális fejlődés fejlesztésére fordítanák. A „fukarok” terve azonban két ponton mutat lényeges eltérést: először is, az uniós pénzt nem támogatások, hanem rendkívül alacsony kamatú kölcsönökként bocsátanák a tagállamok rendelkezésére. Másodszor, míg a német kancellár és a francia köztársasági elnök által szorgalmazott terv szerint az alapok három éven át lennének elérhetőek, a „fukarok” egy mindössze kétéves keretben gondolkodnak. Spanyolország és Olaszország jelezték, hogy ezt a tervet elfogadhatatlannak tartják, hiszen ez még inkább növelné az eladósodásuk veszélyét.
Az EU tagállamai különböző gazdasági berendezkedései miatt a közöttük lévő ellentétek egyre élesebbnek tűnnek. A nettó befizető államok nem hajlandóak a közös adósságvállalásra, a déli államok úgy érzik, hogy cserben hagyták őket, a közép-európai államok sem túlzottan lelkesednek az új tervért. Az uniós tagállamok a gazdaságújjáépítő alapok szükségességében egyet tudtak érteni és annak felhasználási prioritásai sem váltottak ki heves vitát, ugyanakkor a finanszírozás módja és időtartama felett jóval nehezebb lesz megegyezni. Amennyiben a forrásokat a kohéziós politikák révén fogják folyósítani, a közép-európai tagállamok vesztesei lehetnek az új költségvetési tervnek, hiszen az elmúlt években a déli államokkal összehasonlítva alacsonyabb államadósságuk és relatív magas gazdasági növekedési mutatóik voltak, valamint a világjárvány hatásaival szemben is sikeresebben tudtak védekezni.
A Bizottság ezeket az igencsak eltérő elképzeléseket kell összehangolnia és egy olyan tervet bemutatnia, amely a leginkább sújtott államok számára kellő segítséget nyújt, ugyanakkor a szigorú költségvetési politikákat támogató tagállamok számára is megfelelő biztonságot nyújt. Valószínű, hogy a Bizottság egy köztes javaslatot fog bemutatni, amely szerint egyes célokra támogatások formájában, míg másokra kölcsönök formájában lehet majd igénybe venni a rekord nagyságú uniós forrásokat.
2020.05.26. Máthé Réka Zsuzsánna