Senki sem vitathatja, hogy száz évvel ezelőtt égbekiáltó igazságtalanság történt. A döntés, amit Magyarországra kényszerítettek egyéni sorsokat tett tönkre. Családokat szakított szét. Embereket tett földönfutóvá. Közösségeket kényszerített alávetett helyzetbe. Egy nemzetet állított történelme egyik legnehezebb próbatétele elé.
Sovány vigasz, hogy a diktátum nyertesei sem lettek boldogok. Új hazáik nem váltak hosszú életű országukká: többségüket ma már meg sem találhatjuk Európa térképén. A hozzájuk csatolt magyar közösségekkel szembeni arroganciájuk és ellenérzésük végül saját nemzetüket és államukat gyengítette.
A magyar nemzet túlélte Trianont. Túlélte, ahogyan történelme más csapását, a tatárjárást, az oszmán hódoltságot is. Az elmúlt évszázadban megtanultunk élni azzal a gondolattal, hogy a nemzet egyharmada kényszerűségből más országok polgára lett. Egy újabb világháborús vereség és egy vérbe fojtott forradalom növelte történelmi traumáink számát. Minden tragédia mellett azonban fél szemmel mindig a szomszédságunkban élő magyar közösségek sorsát követtük figyelemmel.
Ezért is volt megsemmisítő, sőt sokak számára megalázó, amikor az első szabadon választott miniszterelnök nagyszerűen megfogalmazott hitvallását kiforgatták és irredentizmusként tüntették fel. Ugyanígy volt megsemmisítő és megalázó, amikor az akkori kormánypárt a világ magyarságától megtagadta a magyar állampolgárságot. A kormányváltásnak köszönhetően az utóbbi tíz év a talpraállás és az önbecsülés visszaszerzésének évtizede volt. Ma a magyarság erősebb és öntudatosabb nemzetként tekint társaira, mint az elmúlt évszázadban valaha.
Trianon próbára tette a magyar nemzetet, de nem tudta megsemmisíteni. Valójában Közép-Európát törte meg. Azt a Közép-Európát, ahol a különböző etnikumok és nemzetek évszázadokon keresztül több-kevesebb vitával, de túlnyomórészt békében éltek, vészeltek át közösen hódítókat, és alkottak sokszínű közösséget.
Évtizedeken keresztül úgy tűnt, hogy Trianon bosszúja tökéletes lesz. Az egymás mellett élő népek között a bizalmatlanság és gyűlölet magvait elhintve, soha nem lesz már béke és együttműködés térségünkben. Az európai integráció lehetősége és vágya azonban – úgy tűnik – erősebb Trianonnál. Esélyt ad a közép-európai nemzetek egyenjogúságon alapuló összefogására. Esélyt ad ugyanakkor a magyar nemzet békés úton történő egyesítésére is – ahogyan annak idején Martonyi János megfogalmazta a magyar Európa-politika alapvetését.
Száz évvel Trianon után élnünk kell ezzel az eséllyel.
2020.06.04. Dr. Navracsics Tibor
Kép: Nemzeti Közszolgálati Egyetem