Jöhet a bolgár és horvát euró

Bulgária és Horvátország július helyett csak az év végén léphet az euró bevezetésének előszobájába. Amennyiben legkevesebb két évig sikeresen alkalmazzák az ERM-II szabályait, 2023-ban bevezethetik az eurót. Ez azonban nem csak előnyökkel jár.

Az európai árfolyam-mechanizmus (European Exchange Rate Mechanism) rendszerének célja, hogy az euró bevezetése előtt egy tagállam kellőképpen tudja csökkenteni valutájának árfolyam ingadozását és ezáltal közelebb kerüljön a pénzügyi stabilitáshoz. Annak érdekében, hogy az Európai Unió közös valutáját egy tagállam bevezesse, legkevesebb két évig kell azt alkalmaznia. Ezt követően, a maastrichti kritériumok szerint, egy tagállam akkor csatlakozhat az euróövezethez, ha az árfolyamfeltételeken túlmenően, a tagállamoknak az államháztartási hiányra, az inflációra, a hosszú távú állampapírkamatokra és az államadósságnak a GDP-hez viszonyított arányára vonatkozó feltételeket is teljesítik.  

A korábbi tervekkel ellentétben jelenleg úgy tűnik, hogy Horvátország és Bulgária nem tud júliusban csatlakozni az ERM-II rendszerhez. Bulgária a járvány okozta válság kezelése miatt bizonyos feltételeket pillanatnyilag nem teljesít, míg Horvátországban az előrehozott parlamenti választások nehezítik meg az árfolyam-mechanizmus bevezetésének körülményeit. Fabio Panetta, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja úgy véli, hogy a két tagállam 2020 végén fog megfelelni a szükséges feltételeknek, így legközelebb 2023-ban vezethetik be az eurót.

Az ERM-II mechanizmust jelenleg Dánia alkalmazza, amelynek valutája már évek óta az euróhoz van rögzítve, azonban csatlakozási tárgyalásaik értelmében nem kell bevezetnie a közös pénznemet. Az új tagállamok csatlakozásukkor vállalták, hogy idővel az euróövezet tagjai lesznek, azonban annak ideje nincsen rögzítve. Bulgáriának várhatóan nem okoz majd különösebb nehézségeket az ERM-II alkalmazása, hiszen már évek óta valutatanácsot működtet, azaz devizáját teljesen rögzítette az euróhoz.

Egy tagállam szempontjából az euró bevezetésének egyaránt vannak előnyei és hátrányai. Egyik legfontosabb előnye, hogy segíti a kereskedelem növekedését, hiszen megszünteti a pénzváltás szükségességét és kiküszöböli a deviza-kockázatokat. Ebből adódóan ösztönzi a határokon átnyúló beruházásokat. A hazai sikeres vállalatoknak is előnye származik a közös pénznemből. Míg az ország korábbi gyenge devizája miatt viszonylag magas kamatlábakat kellett fizetniük, az uniós pénznem bevezetése után élhetnek az euróövezetre jellemző alacsonyabb kamatlábak által nyújtott lehetőségekkel.  

A saját pénznem feladásának azonban ára is van – az egységes monetáris politika gyakran nem felel meg a helyi gazdasági feltételeknek. Míg az EU egyes tagállamait magas gazdasági növekedés és alacsony munkanélküliség jellemzi, más tagállamokban tartós gazdasági hanyatlás és magas munkanélküliség miatt szenvednek. Az egységes uniós monetáris politika miatt a kamatlábakat nem lehet egyszerre emelni a gyors növekedést mutató országban, és alacsonyan tartani a lassuló gazdasággal küzdő országokban, mint például Olaszország vagy Görögország. Így az egységesen megszabott kamatlábak egyes tagállamokban növelhetik a befektetések hiányát és a munkanélküliséget, ezzel akár deflációt és tartós gazdasági hanyatlást okozva.

Úgy tűnik, hogy 2023 után Bulgária és Horvátország is az egységes uniós valutát fogják használni. Az euró bevezetéséig még számos feltételnek kell megfelelniük, amelyek hozzájárulnak egy erős gazdasági alap megteremtéséhez. Ezzel együtt nem kizárt, hogy a közös monetáris politika pozitív hatásain kívül hamarosan számos nehézséggel is szembe kell majd néznie a két tagállamnak.

2020.06.25. Máthé Réka Zsuzsánna