Hosszú évek után újra ülésezett a Magyar-Ukrán Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság

Hét év után csütörtökön, június 25-én tartott ülést Kijevben a Magyar-Ukrán Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság Szijjártó Péter magyar és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterek vezetésével. A külügyminiszterek május végi találkozójukon egyeztek meg abban, hogy még júniusban sor kerül a kormányközi bizottságok ülésére, azonban e hónapban csak a gazdasági vegyes bizottság plenáris találkozóját sikerült megszervezni. Június 24-én a felek videókonferencia keretében tartottak előzetes egyeztetést.

Az egyeztetés keretében fő témaként a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, a határ menti infrastruktúra és közlekedés, az ipar, a környezetvédelem, a mezőgazdaság helyzete, valamint a digitalizáció, tudomány és technológia, az egészségügy, az energiaszektor és a nemzetközi fejlesztéspolitika egyes kérdései is felmerültek.

A jelenlegi egyeztetésen, a két ország gazdaságának erősítése céljából, gazdasági és infrastrukturális kérdések kerültek előtérbe. Az ukrán külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ülés jegyzőkönyve az átvezetett módosítások után aláírásra kerül, és a továbbiakban e célkitűzések megvalósításán dolgoznak majd a felek, fejlesztve a kétoldalú együttműködést. A bizottság egyeztetése az Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij és Orbán Viktor a közeljövőben tervezett csúcstalálkozójának előkészítéseként is szolgált, illetve az aláírt jegyzőkönyv megfelelő alapot biztosít majd a csúcstalálkozó ukrán-magyar memorandumának elkészítésénél, melynek köszönhetően a felek, remélhetőleg, új fejezetet nyithatnak majd az együttműködés területén. Dmitro Kuleba kifejtette, hogy Ukrajna még július folyamán szeretné megtartani a csúcstalálkozót, azonban ezt megelőzően meg kell szervezni az említett bizottsági üléseket. Az ukrán külügyminiszter kitért arra is, hogy a kormányközi kisebbségi vegyes bizottság találkozójára, a csütörtöki ülésen megbeszéltek alapján, a közeljövőben sor kerül, és a társelnökök részletesen megvizsgálják majd a kisebbségvédelmi kérdéseket annak érdekében, hogy feloldják az egymás közötti ellentmondásokat. Egyetértett azzal is, hogy az oktatási bizottság ülését szintén a csúcstalálkozó előtt szükséges megtartani.

Szijjártó Péter összefoglalójában kifejezte köszönetét Dmitro Kuleba felé a kétoldalú együttműködés fenntartásáért, a baráti és konstruktív párbeszédre való hajlandóságáért egy olyan időszakban, amikor vitás kérdések is jelen vannak a felek között. A magyar külügyminiszter fontosnak tartja, hogy a problémákkal kapcsolatosan is egyeztessenek az államok, úgy is, mint például a kárpátaljai magyar közösség oktatási és kulturális jogairól. E vitákat civilizált keretben kell tartani, és nem lehetetleníthetik el az együttműködés fejlesztését egyéb fontos területeken. A magyar külügyminiszter szintén elmondta, az ülésen megállapodtak abban, hogy az oktatási munkacsoport és kisebbségi bizottság a következő hetekben tartja majd meg ülését, és reményét fejezte ki, hogy e tárgyalások keretében közelebb jutnak majd a viták tárgyát képező ügyek megoldásához. A csütörtöki ülés sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter azt is bejelentette, hogy legkésőbb hétfő reggel valamennyi határátkelőt megnyitnak Magyarország és Ukrajna között. A jelenleg egyetlen nyitott, záhonyi határátkelő mellett így hétfő reggeltől a lónyai, beregsurányi, tiszaújlaki és barabási határátkelőket is megnyitják annak érdekében, hogy a mostani, elfogadhatatlanul hosszú várakozási idők megszűnjenek. A külügyminiszter tájékoztatott arról is, hogy a magyar Eximbanknál 62 millió dolláros hitelkeret jött létre a magyar és ukrán vállalatok közti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére, illetve Magyarország fenntartja azt az 50 millió dolláros hitelkeretet, amelyet kárpátaljai útépítésekre ajánlott fel, remélve, hogy a megvalósításra hamarosan sor kerül. A Nagyhódos és Nagypalád közötti határátkelő ügyében a magyar külügyminiszter arra kérte a határellenőrzéssel foglalkozó szerveket, szüntessék meg a határellenőrzésre vonatkozó bürokratikus akadályokat. Tájékoztatott arról is, hogy az M3-as autópálya 2023-ig Ukrajna határáig megépítésre kerül, illetve az ukrán partner megígérte, hogy a gyorsforgalmi út a másik oldalon is kiépül. Szijjártó azt is elmondta, hogy a beregsurányi átkelőhelyen a teherforgalom a jövőben megindulhat, így Záhony mellett még egy helyen lehetőség nyílik a teherforgalmi közlekedésre. A magyar kormány szintén elvégeztette a Záhonyt Csappal összekötő Tisza-híd felújítására vonatkozó terveket, így készen áll, hogy a hidat Ukrajnával közösen felújítsa, valamint segítségét ajánlotta fel Ukrajnánk az árvízvédelemmel kapcsolatosan.  A külügyminiszter befejezésként elmondta, Magyarország büszke, hogy egyes nagy magyar vállalatok hozzájárulnak Ukrajna gazdasági fejlődéshez, kiemelve az OTP Bankot, a Richtert és a Wizz Airt, illetve fontos megállapodás született a bizottsági ülésen arról is, hogy a beregszászi kórház modernizációja közös ukrán-magyar együttműködéssel valósul majd meg. Magyarország az elmúlt évben 3,6 milliárd köbméternyi gáz szállításával járult hozzá Ukrajna energia-biztonságához, így Szijjártó Péter minden olyan nyugati vádat visszautasított, amely Magyarországot ukrán-ellenességgel illeti, hiszen az ország a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt, abban, hogy az oktatási és nyelvhasználati kérdésekben jelen lévő vitákat minél előbb megoldják, illetve a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés tovább fejlődjön.

2020-06-26- Varga Csilla