Az elemzők számára is meglepő fölénnyel nyerte meg a HDZ a vasárnapi horvát parlamenti választást. Minden politikai előrejelzés ugyanis azt mutatta, hogy a jobbközép kormányzópárt és a vele szemben felsorakozó balközép pártszövetség – ami ezúttal Restart koalíció néven indult – közötti küzdelem olyannyira kiegyenlített lesz, hogy egy-két tizedszázaléknyi különbség fogja eldönteni, hogy ki alakíthat kormányt, és ki lesz ellenzékben. Úgy tűnt, az alacsony részvételi arány – mindössze a választók 49 százaléka ment el választani – alátámasztja az előzetes várakozásokat, és alapvetően a két nagy politikai erő profitál majd a választói passzivitásból.
Nos, nem így történt. A július ötödikén megtartott parlamenti választásokon a horvát választók meglehetősen egyértelműen jelölték ki a pártok közötti preferenciáikat. Az arányos választási rendszerben megszerezhető 151 mandátum – amelyből nyolc a nemzetiségek képviselőinek van fenntartva - közül az eddig is kormányzó jobbközép Horvát Demokrata Közösség (Hrvatska demokratska zajednica – HDZ) 66 mandátumot szerzett meg, ami öttel több, mint amit a számukra szintén győztes 2016-os választáson nyertek.
A választás egyértelmű vesztese a HDZ nagy ellenfeleként fellépő kilenc pártból álló Restart koalíció, amelynek vezető ereje a Horvátország Szociáldemokrata Pártja (Socijaldemokratska partije Hrvatske – SDP), ám ebbe a szövetségbe tartozik számos regionális kis párt mellett az egykor szebb napokat is megélt Horvát Parasztpárt (Hrvatska seljačka stranka – HSS). A balközép pártszövetség a 2016-os eredményéhez képest tizenhárommal kevesebb mandátumot ért el, ezúttal 41 képviselőt küldhet a horvát országgyűlésbe, a Saborba.
A két nagy erő közötti különbséget jól jelzi, hogy összességében a tíz regionális választókerületből a HDZ nyolcban végzett az élen, míg a balközép erőknek mindössze két választókerületet – a Muraközt is magában foglaló észak-nyugati, valamint az isztriai és Rijeka/Fiume környéki választókerületeket – sikerült meghódítaniuk. Ez a preferenciamegoszlás hagyományosnak mondható. Ugyanakkor az a tény, hogy a HDZ-nek sikerült Zágrábot és környékét, valamint az előrejelzések ellenére Isztria kivételével gyakorlatilag az egész tengerpartot a maga oldalára állítania, azt is mutatja, hogy a horvát kormánypárt rendkívül sikeres kampányt is folytatott.
Ugyanez mondható el a Restart kivételével az összes többi parlamentbe jutott pártról is, hiszen tulajdonképpen mindegyikük kellemes meglepetést okozott híveinek. Egyértelműen a legjobb eredményt Miroslav Škoro eszéki üzletember és énekes nemzeti konzervatív jellegű Haza Mozgalma (Domovinski pokret) mutatta fel, ami első nekifutásra 16 mandátumot szerzett, így könnyen királycsináló szerepben is találhatja magát az elkövetkező napokban.
Boldogok az elmúlt öt év csodacsapatánál, a Božo Petrov által vezetett Híd (Most) nevű pártnál is. Az eredetileg független személyiségek listájaként megszerveződött mozgalom, amely öt évvel ezelőtt még rövid ideig a HDZ koalíciós partnereként kormányon is volt, most az óriási sikernek tekintett 8 mandátumot szerezte meg, és ezzel stabilan ismét a parlamentben politizálhatnak politikusai. Hasonlóképpen boldog a valójában a zágrábi főpolgármester elleni protesztpártként létrejött, nevéül a spanyol Podemos horvát megfelelőjét választó Možemo, amely hét mandátummal került a törvényhozásba. Míg egy, a kis környezetvédő és helyi aktivista pártok hálózataként működő politikai szövetség három mandátumot szerzett. További két párt – közöttük a HDZ mostani koalíciós partnere, a Horvát Néppárt - egy-egy mandátummal kellett, hogy beérje ezúttal.
Mi a tanulsága a horvát parlamenti választásoknak? Először is, itt is megfigyelhető a térségre jellemző tendencia, miszerint a jobboldali erők jobban szerepelnek. Vonatkozik ez a kormánypártra, amely megnyerte a választást, de mindenekelőtt a Haza Mozgalomra, amely a semmiből előtörve, ötven nappal a megalakulása után már 16 mandátumot tudott szerezni. Feltűnő ugyanakkor, hogy a HDZ a hagyományos – azaz a CDU-hoz közeli – retorikát és kampánytechnikát használva harcolt ki meggyőző fölényt.
A HDZ kampánya és kommunikációja adja a második tanulságot. Ez azt sugallja, hogy nem csak az úgynevezett új kommunikációs stratégiákat követő jobbközép pártok tudnak sikeresek lenni. A HDZ, és annak vezetője Andrej Plenković a kampány egyetlen pillanatában sem engedett meg egy sértő, lenéző vagy gyűlölködő fordulatot sem. A párt mégis olyan eredményt ért el, amivel bármit megtehet a jövőben. Ellenfele, a Restart, próbálkozott sok mindennel, többek között a magyarok elleni kampánnyal is, a MOL horvátországi beruházásai kapcsán, sikertelenül. A horvát kampány tehát mindenképpen azt mutatja, hogy van még helye a racionális meggyőzésnek a választási kampányokban is.
2020-07-06 - Dr. Navracsics Tibor
Kép forrása: https://www.total-croatia-news.com/