Július 8-án Európa cenzúrázatlanul címmel rendezett online konferenciát a Polgári Magyarországért Alapítvány. A rendezvényen Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, Aleksandar Vučić szerb államfő és Janez Janša szlovén kormányfő vett részt és mondták el meglátásaikat Európa és az Európai Unió jelenével és jövőjével kapcsolatban.
A Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében, a koronavírus-járványra való tekintettel videókonferencia keretében vitatta meg Magyarország, Szerbia és Szlovénia vezetője azokat a legfontosabb kihívásokat, mellyel nem csak az Európai Uniónak, de a kontinens más országainak is szembe kellett néznie az elmúlt időszakban. A politikusok ezen túlmenően arról is elmondták véleményüket, hogy miként látják mindezek tükrében Európa jövőjét.
Aleksandar Vučić a 2015-ös migrációs válságot és a koronavírus-járványt emelte ki előadásában olyan problémaként, amelyek hatásával, következményeivel foglalkozniuk kell az európai országoknak. Utóbbi kapcsán az államfő hangsúlyozta, hogy az egészségügyi helyzet kezelése mellett, a kialakult társadalmi és gazdasági kihívásokra is megoldást kell találniuk a politikai vezetőknek. Európa gazdasági teljesítménye ugyanis romlik, a világjárvány ideje alatt különösen kitűnt, hogy milyen nagymértékű a függés elsősorban a német, de a francia, valamint az olasz ipartól is. Az ezen államokban tapasztalt nehézségek jelentik így most az egyik legfőbb gondot az Európai Unió számára. Egy másik problémaként Vučić azt emelte ki, hogy a szolidaritás csupán jól csengő kifejezésnek, mintsem valódi tartalommal bíró alapértéknek bizonyult a járvány kezdetén, mikor is az EU vezetése korlátozta az egészségügyi védőfelszerelések exportját. A döntésnek Szerbia lett az egyik kárvallottja.
A jövőre vonatkozóan a szerb államfő két fő területet jelölt meg, melyeken előrelépés szükséges, és minden esetben a szorosabb együttműködést, a közös gondolkodást nevezte meg hatékony eszközként. Az egyik a vírus okozta gazdasági károk enyhítése volt, melyben a jobbközép pártoknak kiemelt szerepet szán Európában. Hangsúlyozta, hogy a fejlődés alapját jelentő kis-és középvállalkozások védelme és támogatása elengedhetetlen a gazdaság talpra állításához. A vírus ugyanakkor továbbra is velünk marad, egészen addig, míg meg nem lesz ellene az oltóanyag, ám fontos lenne addig is kitalálni olyan védekezési módot, amellyel egyszerre lehet megóvni a polgárokat és biztosítani az ország teljesítőképességét. A másik terület a politika szférája volt. Vučić azt fogalmazta meg, hogy az EU-nak erősítenie kellene globális szerepvállalását, ki kell alakítania álláspontját a Brexit utáni világról, valamint a Nyugat-Balkánhoz fűződő viszonyáról. Közös döntés szükséges a migrációval kapcsolatban, mindezt úgy, hogy figyelembe veszi és tiszteletben tartja a tagállamok különbözőségét. Ez a tolerancia a nemzetek között is érvényesüljön, vagyis a politikusok fogadják el egymás döntéseit, akár érzékenyebb politikai kérdésekben is. Vučić végezetül elmondta, hogy országa továbbra is elkötelezett az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett, és támogatja a közös európai hadsereg létrehozására irányuló terveket.
Janez Janša visszaemlékezéssel kezdte beszédét. Elmondta, hogy 2004-ben, mikor országa kilenc másik állammal – köztük Magyarországgal - együtt csatlakozott az Európai Unióhoz, azt gondolták, hogy elérkezett az aranykorszak, később azonban szembe kellett nézniük a valósággal. Az elmúlt években az EU számos problémával küzdött: elbukott az alkotmányozási kísérlet, nem sikerült megvalósítani a monetáris uniót, 2008-ban gazdasági és pénzügyi válság köszöntött be, 2015-ben bevándorlók tömegével szembesült az Unió, 2020-ban pedig a koronavírus-járvány jelent nehézséget. A szlovén kormányfő az elmúlt hat évtized legnagyobb kihívásának mégis a 2016-os népszavazást követő Brexitet tartja, mely következtében az Európai Unióban felborult az erőegyensúly és újat kell kialakítani a tagok között. Ebből fakadóan a legfontosabb dolog, ami az EU előtt áll az a stabilitás megteremtése. Ennek hiányában értelmetlen szerződésmódosításról, vagy új intézmények felállításáról beszélni. A stabilitáshoz együttműködésre van szükség, ezzel összefüggésben Janša reményét fejezte ki az iránt, hogy a tagországok minél hamarabb megállapodásra jutnak az új hosszú távú uniós költségvetéssel (MFF) kapcsolatban. Tovább kell haladni a bővítések területén is, egyfelől meg kell adni a csatlakozás lehetőségét a Nyugat-Balkán, valamint a Keleti Partnerség államai számára, amennyiben teljesítik az előírt feltételeket, másfelől a schengeni övezethez tartozó országok körének szélesítése is kívánatos, a szlovén politikus itt elsősorban Horvátországot és Bulgáriát emelte ki.
Janša hozzátette, hogy nem megkerülhető a demográfiai változásokra való reagálás sem. Az Európai Unió esetében ugyanis öregedő társadalmakról beszélhetünk, természetes fogyás tapasztalható a népesség körében, melynek lassításért és a folyamat visszafordításáért tenni kell. Az európai értékek, kultúra és életmód megőrzését pedig nem a bevándorlás szorgalmazásával, hanem megfelelő családpolitikával lehet elérni. A kormányfő azonban sajnálattal fogalmazta meg, hogy azokat a politikusokat, nemzeteket, akik így gondolkodnak, nyugaton fasisztának vagy populistának bélyegzik. A jelenség ellen egyedül a hagyományos értékeket támogató országok összetartásával lehet fellépni.
Orbán Viktor, két kollégájához hasonlóan helyzetértékeléssel kezdte előadását. Meglátása szerint az Európai Unió mutatói az elmúlt negyven évben folyamatosan romlanak. Kevesebbet fordít a biztonságra, csökken a népesség és gazdaságilag is gyengébb, mint az előző század végén. A közelmúltban három nagyobb válsággal - a 2008-as pénzügyivel, a 2015-ös migrációssal és a 2020-as járványhelyzettel - kellett megküzdenie, melyeket azonban más-más módon kezeltek az államok a kontinens keleti és nyugati felén. Janez Janšaval egyetértve Orbán is úgy ítélte meg, hogy az Egyesült Királyság (EK) kiválásával a kezdeti erőviszonyok, melyben Franciaország, Németország – 1990. előtt az NSZK - és az EK jelentették Európa vezető erőit, megváltoztak és mostanra már csak Németország maradt egyedüliként az élen. A magyar kormányfő további problémaként azt látja, hogy míg az EU nem képes kezelni saját problémáit, mint például a líbiai vagy az ukrán helyzetet, addig másoknak – köztük az Amerikai Egyesült Államok és Kína döntéshozóinak - határozottan megmondják, hogyan is kellene vezetniük országukat. A miniszterelnök szerint ezzel a magatartással nem válik sem politikailag, sem gazdaságilag befolyásos szereplővé az Unió, ahhoz először saját csatáit kell megvívnia.
Európa jövőjével kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy két féle koncepció verseng egymással. A baloldali-liberális elgondolás szerint a multikulturalizmus, a más értékrendet képviselő emberek befogadása, illetve a nemzetállamok háttérbe szorítása az üdvözlendő. Ezzel szemben a keresztény kultúrára építő jövőkép a keresztény társadalmi tanításokon alapszik, a családot helyezi a középpontba, határozottan szembehelyezkedik a kommunizmussal, valamint fontosnak tartja a nemzeti identitás megőrzését. A két koncepció közti ellentét elsőre nem is tűnik feloldhatónak, ám mégis lehetséges, hogy az ezeket valló országok egy közösségben éljenek. Ennek feltétele, hogy a nyugat- és a kelet-európaiak egyaránt tiszteletben tartsák egymás eltérő világlátását és ne kényszerítsék egymásra akaratukat, ne szóljanak bele a másik fél politikai gyakorlatába. A magyar politikus rövid távon azt tartaná jónak, ha a tagállamok vezetői hamar egyezségre jutnának a többéves pénzügyi keret részleteit illetően, ám hangsúlyozta, hogy Magyarország a végsőkig harcolni fog azért, hogy a járvány utáni újjáépítésre felvenni kívánt, 30 éves lejáratú hitelek esetében méltányos és igazságos megállapodás szülessen, ugyanis azok törlesztési kötelezettsége nem csupán a mostani, de a következő két generációt is terhelni fogja. A migrációs válság alakulásáról szólva, Orbán újfent nyomatékosította, hogy az Európai Unió biztonságának megőrzésében Szerbia meghatározó részt vállal, éppen ezért fontos lenne a nyugat-balkáni ország mielőbbi csatlakozása. Hosszabb távra tekintve pedig azt az utat látja a miniszterelnök célravezetőnek, ha az EU, változtatva eddigi mentalitásán, a folytonos reakciók helyett proaktív szerepet vállal, ezzel segítve a versenyképesség növelését és gazdaság fellendülését. Ennek az új irányvonalnak a kidolgozásában az Európai Néppártnak szán központi szerepet.
A három vezető politikus bár eltérő helyzetben van – két uniós és egy nem uniós államról lévén szó -, mégis hasonló módon látják a kontinens jelenét, és a folytatással kapcsolatban is kirajzolódik egy közös Európa-kép. Természetszerűen mindannyian a koronavírus-járványt említik komoly kihívásként, de a Brexit utáni világban és a bevándorlás kérdésében is egyezik a véleményük. A jövőre vonatkozóan mindhárman az együttműködés fontosságát hangsúlyozzák, kiemelve ugyanakkor, hogy biztosítani kell minden nemzet számára a különbözőség szabadságát. Az átalakuló, változó világban pedig a jobbközép, kereszténydemokrata pártok nagyobb szerepvállalását szorgalmazzák.
2020.07.09. Kalas Vivien
Kép: Europe Uncensored