Nem lett könnyebb Angela Merkel dolga. Németország tölti be ebben a félévben az Európai Unió soros elnökségét, és programjukban célul tűzték ki a jövő évben hatályba lévő többéves pénzügyi keretterv és a gazdasági újjáépítési csomag elfogadtatását. Július 21-én a kora reggeli órákban úgy tűnt, hogy tervük valóra vált, a tagországok állam-és kormányfői ugyanis négy napos – gyakran a feszült pillanatokat sem nélkülöző – tárgyalássorozatot követően, akkor bólintottak rá a dokumentumokra. A megállapodással valamennyi fél elégedett lehetett, az Európai Parlament mégis éles kritikával illette az egyezséget. Július 23-án jelentős többséggel fogadták el a plenáris ülésen azt az állásfoglalást, amelyben három főbb résszel kapcsolatban fogalmaznak meg bírálatot.
Az első az uniós források jogállamisági kritériumok teljesítéséhez való kötése. Jobban mondva, annak hiánya. Az Európai Parlament ugyanis kifogásolta azt az enyhébb formát, ahogyan végül ez a szakasz megfogalmazásra került, továbbá elutasították azt a módszert is, mi szerint majd a tagállamok állapítják meg minősített többséggel a normák megsértését. Helyette a fordított mechanizmust szorgalmazták.
A második az uniós programokra szánt források csökkentése. A képviselők elfogadhatatlannak tartották, hogy a hosszútávú és kiemelt kezdeményezésekre kevesebb pénzt szánnak a tagországok, veszélybe sodorva ezzel az EU korábban tett kötelezettségvállalásait. Ahogyan korábban írtunk róla, az Erasmus+ programra szűkebb keret jut az eredeti szándékoknál, de ugyanígy a klímavédelemre, a digitális átállásra, a kutatás-fejlesztésre vagy éppen az egészségügyre is kisebb összeget fordítanának, mint amennyivel eredetileg számoltak.
A harmadik rész, amit kritikával illettek az Európai Unió saját forrásaira vonatkozott. Az európai parlamenti képviselők az elmaradt reform miatti elégedetlenségüknek adtak hangot. Hiányolták azokat az új bevételi forrásokat – például a digitális, vagy a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését -, amelyeket a hitel visszafizetésére lehetett volna fordítani, és kiemelték, hogy ennek a kérdésnek a megoldásával még adósak maradtak az állam- és kormányfők.
Az Európai Parlament tagjai hangsúlyozták, hogy ezen pontok módosításának hiányában nem fogják támogatni a hétéves költségvetést és az újjáépítési csomagot. Figyelembe véve azt, hogy ezek elfogadásához a 705 tagú testület abszolút többségének – vagyis 353 főnek – a szavazata szükséges, és most 450 képviselő voksolt az állásfoglalás mellett, valóban komoly zsarolási potenciállal rendelkezik az Európai Parlament. A következő időszakban kezdődnek majd meg az egyeztetések a két uniós intézmény között, ám nehezen elképzelhető, hogy a politikai vezetők érdemben változtatni fognak a számos kompromisszum árán született megállapodáson – márpedig az Európai Parlament ezt szeretné elérni.
2020.07.24. Kalas Vivien
Kép: Reuters