Az EU vezetői még ebben a hónapban felkérik az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy kezdeményezést egy EU-szintű nyilvános elektronikus azonosítási rendszerre (eID) a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében.
Az eIDAS-rendelet 2014-es elfogadásával az EU globális szinten áttörést ért el azáltal, hogy bevezette a megbízható digitális személyazonosság első, határokon átnyúló keretrendszerét, valamint az úgynevezett bizalmi szolgáltatásokat - mint az elektronikus aláírásokat, amely sok esetben lehetővé teszi az online ügyintézést. Az eIDAS-rendelet célja a polgárok, a vállalkozások és a hatóságok közötti biztonságos és zökkenőmentes elektronikus együttműködés biztosítása. Noha az eIDAS rendelet számos előrelépést mutatott, 2019 végén az uniós polgárok csupán hat ország (Németország, Olaszország, Észtország, Spanyolország, Horvátország és Luxemburg) határokon átnyúló nemzeti azonosítóit használhatták az európai online közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez.
A rendelet felülvizsgálata a Bizottság 2020-as célkitűzései között volt, végül a Bizottság az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-én közzétett közleményében arra az álláspontra jutott, hogy egyfajta európai szinten általánosan elfogadott nyilvános elektronikus személyazonosságra (eID) van szükség ahhoz, hogy a fogyasztók hozzáférhessenek adataikhoz, és biztonságosan használhassák a termékeket és szolgáltatásokat. A COVID-19 járvány kitörése óta a digitális térben végbemenő változások felgyorsultak, igaz ez az eID rendszerének fejlesztésére is, a digitális személyazonosság minél szélesebb körű kiterjesztése felváltja az offline világ személyes jelenléti szükségletét egyre több szolgáltatás igénybevételéhez.
Míg a Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményezett azzal a céllal, hogy visszajelzéseket gyűjtsön az e-személyazonosítás és bizalmi szolgáltatások európai fejlesztésének és elterjedésének ösztönzőiről és akadályairól, valamint az uniós digitális személyazonosság kialakításának lehetőségeiről, addig az Európai Tanács 2021-re egy uniós szinten összehangolt elektronikus személyazonosítási (European Digital Identity) rendszer alapkövének letételét tervezi. Az EU vezetői még ebben a hónapban felkérik az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy kezdeményezést egy EU-szintű nyilvános elektronikus azonosítási rendszerre (eID) a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében. A kezdeményezés egyik fő motivációját nem titkoltan a világjárvány adja, hiszen az egyértelműen bizonyítja, hogy valamennyi európai polgár és vállalkozás számára rövid időn belül biztosítani kell az általánosan elfogadott és megbízható digitális személyazonosságot. Ehhez kapcsolódnak még az olyan bizalmi szolgáltatások, mint az elektronikus aláírás, amelyek lehetővé teszik az egységes piacon az üzletmenet zavartalan menetét, valamint a kulcsfontosságú és érzékeny online közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, például az e-egészségügy, az e-kormányzás vagy az e-igazságszolgáltatás területén. Az Európai Tanács szeptember 24-25-ei brüsszeli ülésén várhatóan nagy hangsúlyt fog fektetni a digitális kezdeményezésekre. 2018 óta az uniós szabályok lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy nemzeti e-azonosítójukkal a többi tagállam határokon átnyúló közszolgáltatásaihoz is hozzáférjenek, ami azt jelenti, hogy létezett némiféle interoperabilitás a nemzeti eID-k között, a szolgáltatások teljeskörű használatáig azonban még bőven akad tennivaló a digitális gazdaság felélénkítése és a belső piac erősítése érdekében.
Az EU vezetői a Bizottsághoz intézendő kezdeményezés mellett a helyreállítási alapból 672 eurómilliárdot különítene el a digitális szektor kapacitásnövelésére. Az Európai Tanács által kiemelt területek között a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, valamint a digitális oktatás mellett az 5G is megjelenik. Noha az 5G infrastruktúra folyamatos fejlesztését Európában az USA és Kína közötti kereskedelmi vitával, valamint a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos késések sora követte, a jelenlegi célok közé tartozik az 5G-szolgáltatások bevezetése az összes EU-tagállamban legkésőbb 2020 végéig, valamint egy „gyors építkezés”, amely biztosítja a zavartalan 5G-lefedettséget a városi területeken és a fő közlekedési utak mentén. Utóbbit 2025-ig, valósítanák meg, amint azt az 5G európai cselekvési terv felvázolja.
2020-09-10 – Pató Viktória Lilla
Kép forrása: ec.europa.eu