Az Európai Bizottság elnöke 2020. szeptember 16-i State of the Union beszédében hangsúlyos szerepet kapott a jogállamiság kérdése. Ursula von der Leyen megerősítette, hogy az Európai Unió tovább bővíti a tagállamokat ellenőrző jogállamisági eszköztárát. Továbbra sem helyezett kilátásba azonban olyan mechanizmusokat, amelyeken keresztül ellenőrizni lehetne, hogy az uniós intézmények megfelelnek-e a jogállamisági kritériumoknak.
A Bizottság német elnöke Európai Parlamentben elmondott beszédében hangsúlyozta a jogállamiság fontosságát. Aláhúzta, hogy a jog uralma, a rule of law megakadályozza, hogy a „hatalmasok” döntsenek mindenről, lehetővé teszi sajtó és véleménynyilvánítás szabadságát, ezért a Bizottság kiemelt értékként kezeli. Megerősítette, hogy a Bizottság még ebben a hónapban elfogadja első, éves jogállamisági jelentését, ami a történelmi lépésnek is tekinthető, hiszen eddig még soha nem vizsgálta az Unió ilyen széles körben a tagállamait.
Az elmúlt évtizedben az európai intézmények folyamatosan bővítették azt az eszköztárat, amelyen keresztül ellenőrzés alá tudják vonni a tagállamokat. A Bizottság 2014-ben tette közzé az éves jogállamisági keretről szóló közleményét. Ebben a kötelezettségszegési eljárások mintáját követő jogállamisági mechanizmust hozott létre azokra az esetekre, amikor az EU hatáskör híján kötelezettségszegési eljárásokon keresztül nem tud eljárni a tagállamokkal szemben. A Tanács, amely intézmény akkoriban még kritikus volt a Bizottsági kezdeményezéssel kapcsolatban, alternatív megoldásként éves jogállamisági párbeszédet vezetett be a tagállamok között. Az Európai Parlament 2016-ban tett javaslatot egy összes uniós tagországot górcső alá helyező, évente elkészítendő monitoring jelentésre. A Bizottság akkoriban még visszautasította a javaslatot, amelyet túlzónak tartott, és helyette a már meglévő eszközök használatára buzdított.
A leköszönő Juncker Bizottság az európai parlamenti választási kampány hajrájában mégis egy általános, új mechanizmus irányába mozdult el. A 2019-es választások előtt konzultációt kezdeményezett civil szervezetekkel, majd a választások utáni átmeneti időszakban bejelentette, hogy a konzultáció eredményeként a következő évtől kezdve új, átfogóbb eszközként bevezeti az éves jogállamisági jelentés rendszerét. Ursula Von der Leyen beszédében ennek a rendszernek a megvalósulására utalt. Frans Timmermans, a Jean-Claude Jucker vezette korábbi bizottság jogállamiságért felelős alelnöke sikeresen örökítette tovább tavalyi kezdeményezését.
Az Unió nagy erőkkel bővíti a tagállamok ellenőrzésére szolgáló eszköztárát. Továbbra sincs kilátásba helyezve azonban olyan mechanizmus, amely képes lenne hatékonyan ellenőrizni, hogy az európai intézmények maguk betartják-e a jogállami kritériumokat. A koronavírus-járvány alatt tapasztalt intézményi működési anomáliák is felhívták a figyelmet arra, hogy az uniós intézmények nem minden esetben működnek jogszerűen. Az Európai Parlamentben kialakult jogi káoszról és ellentmondásokról korábbi az EUSTRAT tavaszi cikkében már beszámolt. A Bizottság elnöke ezekre a problémákra nem tért ki az európai parlamenti képviselőkkel folytatott vita során. Kérdés azonban, hogy ha a jogállamiság valóban fontos az európai unió vezetőinek, meddig halaszthatják olyan mechanizmusok bevezetését, amelyek megnyugtatóan képesek rendezni az uniós intézményrendszerrel kapcsolatos jogállamisági dilemmákat.
2020.09.16. Gát Ákos Bence