Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke megtartotta első évértékelőjét az Unió helyzetéről. Az Egyesült Államokban már több mint egy évszázados hagyomány Európában csupán a Lisszaboni Szerződéssel jött létre a Barroso vezette Bizottság alatt, ahol az elnök bemutatja az éves terveit. A vissza- és előretekintés után pedig az Európai Parlament tagjaival indul a vita. Idén olyan forró témák kerültek az asztalra, mint az európai értékek védelme, a klímaváltozás, a többéves pénzügyi keret, valamint az ezt kiegészítő helyreállítási alap. Emellett terítékre került a digitalizáció és mesterséges intelligencia szabályozásának kérdése, valamint az EU nemzetközi kapcsolatrendszere és a migráció. Milyen jelentősége van az idén rekord hosszúságú beszédnek, s mit jelent ez Magyarország számára?
Az évértékelő előtt egy nappal az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája megkérdezte a három fő európai pártcsalád magyar tagjait a jelenlegi helyzetről. Az ALDE utódpártja, a Renew Europe képviseletében Cseh Katalin elmondta, hogy jelenleg az európai polgárok csak passzív szemlélői a jelenlegi válságnak, akik ambiciózus tervek helyett cselekedeteket várnak. Kifejtette, hogy erős uniós egészségügyi együttműködésre van szükség. Felhívta a figyelmet az uniós költségvetés felelős elköltésére, akár közvetlen lehívás útján. A pártcsalád garanciaként antikorrupciós és jogállamisági garanciákat szeretne látni a következő költségvetésben.
A Szocialisták és Demokraták pártcsaládjából Ujhelyi István a hangsúlyt inkább a szociális Európa megteremtésére, az ifjúsági garanciaprogram kiterjesztésére, az egészségügyi unióra, valamint a Zöld Megállapodás megvalósítására helyezte. Felvetette a jogállamisági mechanizmus fontosságát, viszont elmondta, hogy a pártérdeket felülírta a Közép-Kelet Európai tagállamok érdekvédelme a kiküldetési irányelv elleni fellépés során. Európa jövőjét meghatározó vitákra számít a következő hónapokban.
Deutsch Tamás az Európai Néppárt tagja hangsúlyozta, hogy a politikai Bizottság helyett a Szerződések Őreként kell, hogy fellépjen az intézmény. A parttalan, tagállamokat megosztó viták helyett a konstruktív, építő ötletekre szükséges alapozni. Elmondta, hogy többek között a Covid okozta kilábalás és gazdasági versenyképesség növelése, a klímatörvény garanciáinak betartása, valamint a bevándorlás szabályozásának kérdése lesz meghatározó a következő hónapokban.
Von der Leyen beszédében mindhárom képviselő témáira reflektált. Elmondta, hogy a hosszútávú klímacélok még ambiciózusabbak lesznek, így a 2030-as célok immár 55%-al szeretnék a kibocsátást csökkenteni a korábbi 40% helyett. A tagállamokat súlyosan megosztó migráció terén heteken belül új javaslatcsomag jelenik meg, amely lebontaná a jelenlegi Dublini rendszert, viszont kérdés, hogy mit értett az elnök „erős szolidaritási mechanizmus” alatt. Magába foglalja majd a rugalmas szolidaritást, vagy Pandora szelencéjét nyitja ki? Von der Leyen a tagállamok számára olyan tabukat is feszegetett, mint a minősített többségre való átállás az emberi jogok és szankciók terén a Tanácsban. Az elnök szintén komolyan vette a jogállamiság kérdését. A hónap végén megjelenő jogállamisági jelentés, szavai szerint minden tagállamot hasonló szemmel fog vizsgálni. Végül. de nem utolsósorban a Bizottság előterjeszt egy Akciótervet az erőszakos rasszista cselekmények megakadályozása érdekében, létrehozva egy rasszizmusellenes koordinátori posztot. Kérdés, hogy ez mennyiben fog tudni hatékonyan fellépni a rendkívül különböző ideológiájú és hátterű szélsőséges csoportok ellen.
A témák sokasága és bonyolultsága mellett von der Leyen említést tett az Unió kiemelt globális felelősségéről, viszont nem utalt az ehhez szükséges megerősített védelmi szerepről, amely az alapját kell, hogy képezze egy jól működő Uniónak. A magyar miniszterelnök által is szorgalmazott közös uniós hadsereg ötlete, a szervezett bűnözés és embercsempészet elleni fellépés, a hibrid és kiberfenyegetések elleni küzdelem nélkül az Unió gazdasági, technológiai és energetikai bázisa továbbra is az Egyesült Államok, Kína és Oroszország érdekszférájába fog kerülni. A legfőbb kérdés, hogy képes-e az Unió továbbra is puha diplomáciával érdeket érvényesíteni a mai világban, vagy alkalmazkodnia szükséges a kialakult helyzethez? A következő hónapok nemcsak rendkívül forrónak ígérkeznek, a most meghozott döntések az Európai Unió és a tagállamok közép- és hosszútávú jövőjét határozzák majd meg.
2020.09.17. Miszlivetz Áron James
Kép: Twitter