Úgy tűnik, hogy az amerikai cégeknek az EU-ban egyre nagyobb nehézségekkel kell szembenézniük, amely alapvető vállalati politikájuk újragondolására késztetheti őket. Több ilyen csata Írországban dőlt el. Az ország újra a globális cégek kereszttüzébe került, amikor is az ír adatvédelmi biztos Helen Dixon szeptemberi határozatában kimondta, hogy a Facebook ír leányvállalata nem adhatja át a kaliforniai anyacégnek az uniós polgárok személyes adatait. A határozatot jelenleg felfüggesztették, mivel a cég bírói felülvizsgálatot kezdeményezett.
Az ügy horderejét szemlélteti, hogy az Ír Legfelsőbb Bíróság (an Ard-Chúirt) dönt majd arról, hogy a Facebook jelenlegi európai uniós adatvédelmi jogszabályt sért-e. Az, akár precedenst teremtő ügyben a 2018-tól alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelettel (GDPR) összhangban kell, hogy szülessen ítélet, mivel kiterjesztő hatályú rendelet lévén nem EGT-tagállamban működő szervezetekre is kötelező alkalmazni. Látható, hogy a jelenlegi amerikai-kínai technológiai háború kapcsán az Unió is rájött, hogy az adat a legértékesebb vagyon, így nem engedheti meg magának, hogy az európai uniós állampolgárok adataival, a globális cégeken keresztül más államok és hatalmak rendelkezzenek, hiszen a stratégiai autonómia megteremtésének alapja, hogy az Európai Unió nem válik globálisan kiszolgáltatottá, amely esetlegesen gyengítené a tagállamok és állampolgáraik kibertérhez való hozzáférését és jogait. Az adatvédelem nem csupán védelmi-katonai kérdés, hanem az 5G és Mesterséges Intelligencia beköszöntével kiterjed a társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai színtérre is.
Ezért is mondható el, hogy az EU jövőjét meghatározó döntést hozott az ír adatvédelmi biztos, amelynek, bírói helybenhagyás esetén beláthatatlan következményei lesznek. Kivonul a Facebook az EU-ból? Egy új „adatvédelmi tűzfal” van születőben a transzatlanti térségben? A korábban szabályozó eszközként létrejött Safe Harbor és utódja a Privacy Shield kapcsán is a Zuckerberg vezette vállalat adatkezelése került a kritikák kereszttüzébe, mivel az nem töltötte be funkcióját.
A jövőre nézve kérdéses, hogy hogyan egyeztethető össze egy cégen belül kétfajta adatvédelmi logika, amelynek, ha nem tud megfelelni, akkor akár ki is vonulhat az európai piacról, viszont így jelentős 450 milliós „rajongótábort” veszíthet.
Más részről a döntés arra sarkallhatja az EU-t, hogy létrehozzon egy európai adatvédelmi sztenderdnek megfelelő közösségi alkalmazást, amely kiszolgálná a 27 tagállam állampolgárait, hátránya viszont az lenne, hogy kiszorulna a globális térből az eltérő adatvédelmi jogszabályok miatt. A kérdés az is, hogy mennyire lenne versenyképes és népszerű az uniós polgárok körében egy EU-s „Facebook”, akik nehezen válnak meg a már jól bevált „globális javaktól”?
A jelenleg exponenciálisan gyorsuló számítási kapacitás és radikális technológiák világában a jog nem feltétlenül képes alkalmazkodni a változásokhoz, mivel egyre sűrűbb globális technológiai hálózatokba szerveződik az emberiség. Végső soron nem az a kérdés, hogy egy globális vállalatnak milyen lehetőségei nyílnak a piacokon, hanem hogy milyen módon befolyásolják a jövőbeni esetleges adatvédelmi döntések - és következményeik - az európai polgárok életét?
2020.09.23. Miszlivetz Áron James
Kép:iFindViral