Az ENSZ kisebbségügyi különleges jelentéstevője, Fernand de Varennes, illetve a Tom Lantos Intézet szervezésében 2020. szeptember 21-22-én került sor az első Európai Regionális Fórumra a gyűlöletbeszéd, közösségi média és a kisebbségek témakörében. Az online formában megvalósuló konferencia célja az volt, hogy a témával foglalkozó szakértők, kormányzati és nem kormányzati szervek képviselői tapasztalatot cseréljenek, illetve ajánlásokat fogalmazzanak meg a kisebbségeket érintő, közösségi médiában megjelenő gyűlöletbeszéd csökkentésével, legyőzésével kapcsolatosan.
A konferencia nyitópanelének résztvevői, többek között Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter, Snežana Samardžić-Marković, az Európa Tanács demokráciáért felelős főigazgatója, Christophe Kamp, az EBESZ Kisebbségügyi Főbiztosi Hivatalának igazgatója és Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi jelentéstevője voltak. Varennes kiemelte, hogy mandátumának egyik legfontosabb központi eleme a kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszéd csökkentése, legyőzése, melynek érdekében elérhetőbbé kell tenni az ENSZ egyes intézményeit. A jelentéstevő kiemelte, hogy a gyűlöletbeszéd nem érint minden csoportot egyenlő mértékben, bár elmondható, hogy a legtöbb esetben a különböző kisebbségi csoportok azok, akik ki vannak téve nemcsak a gyűlöltbeszédnek, de a gyűlölet-bűncselekmények 76 % -a is e csoportok tagjai ellen irányul. Európai viszonylatban Varennes hangsúlyozta a nemzeti kisebbségek, sok esetben, hátrányos helyzetét, mivel több ország csupán vagy főként a többségi nemzet érdekeit, jogait tartja szem előtt, elhanyagolva a nemzeti kisebbségi csoportokat.
A kétnapos konferencia négy tematikus panele a közösségi médiában a kisebbségekkel szemben megjelenő gyűlöletbeszéd okairól, mértékéről és hatásairól; nemzetközi jogi és intézményi hátteréről; a nem kormányzati szervek, államok, internet-szolgáltatók és közösségi média platformok online gyűlöletbeszéd szabályozásában betöltött szerepéről és felelősségéről; és a gyűlöletbeszéd legyőzésének ösztönzéséről – az emberi jogi és nem emberi jogi intézmények, a civil társadalom és más érdekeltek szerepéről szóltak. A konferencia meghívott szakértőinek rövid előadásait követően a résztvevőknek lehetőségük nyílt pár mondatos felszólalásra, elsősorban annak érdekében, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a gyűlöletbeszéd bizonyos területeken megjelenő mérséklése érdekében. Az ajánlásokat a résztvevők írásban is megküldték a különleges jelentéstevő részére és a konferencia zárásaként az ajánlásokat a résztvevők újra áttekintették és lehetőségük volt megjegyzéseket fűzni azokhoz, melyet később az ENSZ kisebbségügyi különleges jelentéstevője tesz majd közzé.
A konferencia több szakértője elmondta, hogy a gyűlöletbeszéd kérdéskörét, értelmezését nehézkessé teszi az, hogy a kifejezésnek nincs jogilag elfogadott meghatározása, a nemzetközi jog az izgatás, uszítás szóhasználattal él. Az államoknak a különböző mértékű, gyűlölet által motivált cselekményekhez különböző módokon kell viszonyulniuk, így nem lehet általánosítani az effajta cselekményekkel összefüggésben. A kérdéskörrel kapcsán többször említésre került a jelenleg érvényben lévő nemzetközi szabályozás és annak jellege; példaként említhető a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 20. cikke, mely tiltja a háborús propagandát, valamint a „nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet bármilyen hirdetését, amely megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy erőszakra izgat”. Bár ennek, illetve a gyűlölettel kapcsolatos cselekményeknek különböző fokai, lépcsői léteznek, az legtöbb esetben a rasszizmusból, diszkriminációból és intoleranciából eredeztethető, mely a legrosszabb esetekben, többek között, népírtáshoz, emberiség elleni bűncselekményekhez is vezethet.
Egyes szakértők külön kiemelték az Európa Tanács gyűlöletbeszéd legyőzésével kapcsolatos keretrendszerét, mivel a szervezetben ezzel kapcsolatosan már az 1980-as évektől különböző mechanizmusok és dokumentumok jöttek létre. Az ET Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága monitoring eljárása keretében az egyes országjelentések alapján szintén vizsgálja az országok gyűlöletbeszéddel kapcsolatos helyzetét és ahhoz való viszonyulásukat, mivel a Keretegyezmény 6 (2) cikke alapján a „Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak olyan személyek védelmében, akik hátrányosan megkülönböztető, ellenséges vagy erőszakos fenyegetések és cselekedetek áldozatai lehetnek, etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásuk miatt.” Emellett az Európai Emberi Jogi Bíróság széleskörű esetjogában szintén gyakran foglalkozik a gyűlöletbeszéddel és az ezzel kapcsolatos bűncselekményekkel. Az ET keretében több olyan kezdeményezés is született, mely az említett ügyet helyezi a középpontba, például a „No Hate Speech Youth Campaign” program, melyben ifjúsági civil szervezetek vesznek részt, a 2001-ben létrehozott számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény, 2018-ban a Miniszteri Bizottság által a tagállamok számára megfogalmazott ajánlások az internetes közvetítők szerepéről és kötelezettségeiről (Recommendation CM/Rec(2018)2 of the Committee of Ministers to member States on the roles and responsibilities of internet intermediaries), vagy a nemrégiben a gyűlöletbeszéd legyőzésére létrehozott Szakértői Bizottság (ADI/MSI-DIS Committee of Experts on Combating Hate Speech).
Az eseményen többször elhangzott a technikai tudatosság növelésének szükségessége a gyűlöletbeszéd legyőzése kapcsán, melyre főként a nagyobb cégeknek, szolgáltatóknak kell figyelmet fordítaniuk, illetve megelőző intézkedések alkalmazása is szükséges lenne annak érdekében, hogy ne jelenjen meg online platformjaikon gyűlöletbeszéd. Rendkívül fontos, hogy az általános nemzetközi vagy akár állami megelőző intézkedéseket konkrét, időszerű megoldásokra cseréljék mind az államok, mind a nem állami szereplők, cégek, illetve elengedhetetlen az említett szereplők és a kisebbségek közötti párbeszéd elősegítése.
A véleménynyilvánítás szabadsága és a kisebbségi jogok biztosítása kiegészítő jelleggel kellene, hogy működjön. A konferencián a Facebook vonatkozásában szintén elhangzott, hogy az online felületeken megjelenő tartalmak eltávolítása során figyelmet kell szentelni annak, hogy az mennyiben érinti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve milyen mértékben tekinthető a gyűlöletbeszéd elleni fellépésnek, hiszen előfordulhat, hogy egy bizonyos tartalom sértő, azonban nem éri el a gyűlöletbeszéd szintjét. Az említett témakör fontos összetevője annak vagy azoknak a szereplőknek a meghatározása, akik kijelölik, pontosan mi számít gyűlöletbeszédnek.
A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban a szakértők több jövőbeli kihívást is megemlítettek, többek között például a vizuális uszítást, a gyűlöletbeszédet előidéző tartalmakat és megnyilvánulásokat, a politikában megjelenő uszításokat, az online tartalmakat gyártók megnövekedett felelősségét, vagy azoknak a kisebbségi csoportoknak a meghatározását, akik a gyűlöletbeszéd által a legnagyobb mértékben érintettek. Emellett többször kiemelték, hogy az államoknak a gyűlöletbeszéd legyőzése érdekében megfelelő és egyértelmű szabályozást kellene bevezetniük annak érdekében, hogy a kisebbségeket, illetve állampolgáraikat, és ne az elkövetőket védjék a gyűlöletbeszéd és gyűlöletbűncselekmények megjelenése során.
A konferencia zárópanelében a konferencia szakértői, illetve résztvevői által a gyűlöletbeszéd csökkentése érdekében megfogalmazott ajánlások áttekintésére került sor, melyet a különleges jelentéstevő kiadványban is közzétesz majd a közeljövőben. Az említett ajánlások, a konferencián elhangzott előadások és hozzászólások, illetve egyéb anyagok az ENSZ kisebbségügyi különleges jelentéstevőjének honlapján lesznek elérhetőek., a konferenciával kapcsolatos egyéb adatok pedig elérhetők a következő honlapon: https://tom-lantos-institue.events.idloom.com/european-regional-forum-on-minority-issues-2020
2020.09.23. Varga Csilla
Kép forrása: https://tom-lantos-institue.events.idloom.com/european-regional-forum-on-minority-issues-2020