Klaus Iohannis márciusi, Európában példátlan és államelnökhöz méltatlan megnyilvánulása óta Romániában felerősödött és nemzeti sporttá vált a gyűlöletbeszéd, a magyar közösség sértegetése. Ez ellen az erdélyi magyar politikumnak kötelessége fellépni minden fórumon: Romániában, az Európai Unióban, az ENSZ-ben, és mindenhol, ahol szövetségeseket találhat a jelenség visszaszorítására.
Második alkalommal szervezték meg a genfi ENSZ kisebbségi fórumot előkészítő Európai Regionális Fórumot szeptember 21–22-én, gyűlöletbeszéd, közösségi média és kisebbségek témakörben. Az online konferencián a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat munkatársai is részt vettek. A jogvédelmi szolgálatot az RMDSZ hozta létre a romániai magyar közösséget érintő bármilyen természetű hátrányos megkülönböztetés megfigyelése, jelzése és megakadályozása céljából. A szervezet a romániai magyar közösség helyzetéről szóló, éves jelentés kiadását tűzte ki célul. E jelentés elsősorban a nyelvi jogoknak és a nyelvhasználat szabadságának a megsértésére, a visszaélésekre, a gyűlöletkeltő beszédekre, a közösség ellen elkövetett szóbeli és fizikai erőszakra, valamint az etnikai megkülönböztetés más formáira összpontosít.
Az Európai Regionális fórumon a jogvédő szolgálat képviselői bemutatták a romániai helyzetet: a magyarellenes gyűlöletbeszéd gyakori jelenség az országban, és főként nacionalista hangvételű tévéműsorokban, a közösségi médiában, valamint sporteseményeken tapasztalható. A romániai magyar közösséget megbélyegző negatív üzenetek elsősorban a nyelvi jogok, az anyanyelvű oktatás, a szimbólumhasználat, illetve a székelyföldi autonómiatörekvések körül kialakult viták kapcsán jelennek meg.
Egy, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet által végzett kutatás eredményei kimutatják, hogy a románok közel egyharmada úgy gondolja, a romániai kisebbségeknek túl sok joga van. A válaszadók több mint fele nem ért egyet olyan kisebbségi jogokkal, mint például a magyar anyanyelvű oktatás, illetve több mint kétharmaduk a magyar nyelv közintézményekben való használatát is ellenzi. Ezek a negatív attitűdök tükröződnek a tömegmédiában, valamint a közösségi médiában időnként elharapózó magyarellenes gyűlöletbeszéd intenzitásában is.
Az erdélyi magyar közösségnek az az érdeke, hogy egy békés modus vivendi alakuljon ki a többség-kisebbség között. Amellett, hogy jó lenne az, ha a román politikusok nem vennék elő a mellényzsebükből a „magyar kártyát” minden választási kampányban, a hosszútávú építkezésre kell a hangsúlyt fektetni. Ennek az építkezésnek az egyik alapköve az oktatás kell, hogy legyen. Romániában egyelőre opcionális tantárgyként tanulhatnak a román iskolások a kisebbségek történelméről és kultúrájáról, azonban nagyon kevés pedagógus, vagy iskola választja ezt a tantárgyat. Ezen változtatni kell. Emellett az is fontos lenne, hogy az interetnikus környezetben élő román gyermekek az iskolában elsajátíthassák a kisebbségek nyelvét, így a magyart is, hiszen ezáltal jobban megértik és megismerik az országban élő más nemzetiségű közösségeket. Talán így csökken az intolerancia, a magyar közösség meg nem értése, legalább a következő generációk esetében.
2020.09.24. Hegedüs Csilla
Kép: Maszol.ro