Az Unión belüli és az Unióba áramló migráció is igencsak hevesen vitatott területek. Az ehhez köthető társadalmi feszültségek egyre inkább növekedni látszanak, ennek ellenére a Bizottság változatlanul erőforrásként tekint a bevándorlásra.
Az Európai Unió az úgynevezett „négy szabadságra”, vagyis az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlására épül. Bár az alapelvek kezdettől fogva mindenki számára egyértelműek lehettek, a gyakorlati megvalósításuk korántsem zökkenőmentes. Az Unió fennállása óta ezek számos, igencsak heves vita tárgyát képezték, és úgy tűnik, hogy a feszültségek egyre inkább növekedni fognak. A legélesebb ellentétek a személyek szabad áramlásához kapcsolódnak.
Először is, a Brexit egyik okának a nagyszámú kelet-európai munkavállalók bevándorlását kell tulajdonítani. Az önmagát Európától élesen megkülönböztető szigetország lakosai képtelenek voltak elfogadni az igencsak eltérő kultúrájú kelet-európai bevándorlók szokásait. Ezzel párhuzamosan, a bevándorlók nem tudtak alkalmazkodni a befogadó állam kultúrájához. Nyilván nem ezek a feszültségek okozták az Egyesült Királyság Unióból való kiválását, azonban jóval könnyebbé tették a Brexit mellett kampányolók helyzetét.
Másodszor, ugyancsak az Unión belüli migráció és annak nem várt hatásai váltották ki a SwissExit-ként is nevezett és vasárnap megtartott svájci referendumot. A Svájci Néppárt (SVP) indítványozására vasárnap népszavazást tartottak arról, hogy a korábbi egyezményekkel ellentétben, korlátozzák-e az uniós állampolgárok munkavállalási és letelepedési jogait. A kezdeményezők azt nehezményezték, hogy az elmúlt 13 év alatt egymillió bevándorló érkezett az országukba, többségük az Európai Unióból. Így a lakosságnak csaknem egynegyede – több, mint 2 millió személy – uniós állampolgár, miközben alig félmillió svájci állampolgár vállalt munkát az EU-ban. Úgy vélik, hogy a korlátlan bevándorlás miatt elkerülhetetlen az ingatlanok árának emelkedése és az életszínvonal csökkenése.
A népszavazás tétje azonban túlmutatott a személyek szabad áramlásának kérdésén. Svájc ugyan nem része az EU-nak, de tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA), így nagyon szoros kereskedelmi és gazdasági szállal fonódott össze az Unióval. Amennyiben a vasárnapi szavazáson úgy döntött volna Svájc lakossága, hogy korlátozni szeretnék a személyek szabad áramlását, számos, az Unióval kötött gazdasági együttműködési szerződést újra kellett volna tárgyalni. Az ezzel járó bizonytalanság azonban elriasztotta a svájciakat attól, hogy a legnagyobb párt kezdeményezését támogassák.
Úgy tűnik, hogy az Unión belüli szabad mozgás önmagában is éles ellentéteket szül és a tagállamok lakosainak jelentős része továbbra sem nézi jó szemmel a korlátozatlan bevándorlást. Mindezek fényében az Unión kívüli lakosok bevándorlása még több kihívással jár. A Bizottság új Menekültügyi Paktumról szóló javaslata azonban ezzel a tényezővel kevésbé néz szembe és továbbra is megoldásként néz az Európába irányuló migrációra.
2020.09.28. Máthé Réka Zsuzsánna
Kép: Getty Images