2020. október 12-én tette közzé az Európa Tanács (ET) a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény magyarországi végrehajtásáról készült 5. körös szakértői véleményt és az ezzel kapcsolatos magyar kormány általi észrevételeket. Az ET Keretegyezményét a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Magyarország 1995. február 1-jén írta alá és ugyanebben az évben a ratifikációra is sor került. Az ország a dokumentummal kapcsolatos monitoring folyamat részeként 5. körös országjelentését 2019 februárjában nyújtotta be, mely alapján a Tanácsadó Bizottság, a megszokott gyakorlat alapján, megfogalmazta, összegezte véleményét, valamint ajánlásokat fogalmazott meg az ország számára.
A 18 független szakértőből álló Tanácsadó Bizottság véleményének alapját részben a 2019 decemberében Miskolcon, Gyulán, Békéscsabán, Budaörsön és Budapesten tett látogatás során szerzett információk képezték. Az ET szakértői véleménnyel kapcsolatosan kiadott sajtójelentése a ,,Kisebbségek Magyarországon: a romáknak „sürgős” segítségre van szükségük az oktatás, lakhatás és egészségügy terén” (”Minorities in Hungary: Roma need “urgent” help for education, housing and health care”) címet viselte, melyben elsődlegesen az említett népcsoport szükségleteit emelte ki. A közlemény, illetve jelentés alapján országban csökkenteni kellene a romák korai iskolaelhagyásának mértékét, illetve szükséges fejleszteni a romák minőségi oktatását. Emellett Magyarországnak átfogó nemzeti keretrendszert kellene kidolgoznia a romák lakhatásának biztosítása és javítása érdekében, valamint megfelelő módon gyakorlatba kell ültetnie a lakhatással kapcsolatos szegregációról szóló szabályozást. Emellett a sajtójelentés, illetve a vélemény az egészségügy terén is összetett akcióterv kidolgozását sürgeti, mely megszüntetné az egészségügyi szolgáltatáshiányt az elsődlegesen roma közösségek által lakott hátrányos helyzetű térségeken. Összességében tehát, a jelentés alapján a roma kisebbséghez tartozók továbbra is hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve a közélet minden területén.
A szakértői vélemény a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan kiemeli és üdvözli a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseleti rendszerét, valamint az önkormányzati struktúra nemzeti, megyei és helyi szintjeit. Emellett azonban ennél a területnél is említi, hogy a rendszert nem igazították a roma kisebbség igényeihez, különös tekintettel az önkormányzatok korlátozott mandátumára egyes, a társadalmi befogadással kapcsolatos területeken, így a roma kisebbséghez tartozó személyek hatékony részvétele az országban nem valósul meg és kiigazításra, további javításra szorul. A nemzeti kisebbségek összefüggésben a vélemény üdvözli, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos kulturális tevékenységekre az elmúlt években egyre több anyagi forrás állt rendelkezésre, azonban a szakértők azt kifogásolták, hogy a hatóságok nem vonják be megfelelő módon a kisebbségek képviselőit az említett források elosztásába, megtervezésébe. Emellett a tolerancia, illetve a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni védelem előmozdításával kapcsolatban a politikai diskurzusban és a médiában általánosságban véve intoleráns légkör uralkodik, mely akadályozza a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket kultúrájuk és identitásuk szabad kifejezésre juttatásában a magán- és a közszférában, így intézkedéseket kellene hozni a tolerancia és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása, valamint a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd visszaszorítása érdekében. A vélemény alapján a kisebbségek nyelvi jogainak tiszteletben tartása tekintetében a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nehézségekkel szembesülnek a mindennapi kisebbségi nyelvhasználat során, elsődlegesen a kisebbségi nyelveket tanító tanárok elégtelen száma, valamint a kisebbségi nyelvek használatának hiánya miatt.
A Tanácsadó Bizottság, az eddig követett gyakorlattal összefüggésben azonnali intézkedéseket igénylő, illetve bizonyos további ajánlásokat is megfogalmazott Magyarország számára. Azonnali intézkedést igényelne a tolerancia, a kultúrák közötti párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és a megértés szellemének előmozdítása annak érdekében, hogy Magyarország megteremtse a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a magán- és a közéletben is élvezhessék kultúrájukat és identitásukat, különösen az oktatás, a kultúra, a sport és a média terén. Emellett a hatóságoknak tenniük kell a rasszista vagy intoleráns beszéd ellen a közszférában, különösen a politika közbeszédben és a médiában. A Tanácsadó Bizottság továbbá sürgeti a hatóságokat, hogy szankcionálják a gyűlölet-bűncselekményekért és a gyűlöletbeszédért felelős személyeket. A roma közösséggel összefüggésben a vélemény szerint a hatóságoknak hosszútávú, fenntartható megoldásokat kellene bevezetniük a roma tanulók oktatásának javítására, a korai iskolaelhagyás, a földrajzi és az iskolán belüli szegregáció és a tanárhiány kezelésére, valamint ki kellene dolgozniuk egy átfogó és hatékony tanárfelvételi- és képzési programot a hátrányos helyzetben lévő területeken.
Emellett a hatóságoknak biztosítaniuk kellene a romákkal kapcsolatos szakpolitikák átláthatóbb és hatékonyabb kialakítását, összehangolását és végrehajtását helyi, megyei és országos szinten, beleértve a roma közösségek magas szintű képviseletét és részvételét, különösen szegregált területeken. A Tanácsadó Bizottság azzal kapcsolatban is sürgeti a hatóságokat, hogy dolgozzanak ki és vezessenek be a romák lakáshelyzetének javítását célzó átfogó nemzeti szakpolitikai keretrendszert, fejlesztve továbbá a szociális és támogatott lakhatást és gondoskodva a lakhatási szegregáció elleni meglévő jogszabályok hatékony alkalmazásáról. A Tanácsadó Bizottság szerint a hatóságoknak átfogó intézkedési tervet kellene elfogadniuk a romák egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének segítése érdekében; az egészségügyi ellátás hiányosságainak az orvoslására, különös figyelemmel a romák által lakott hátrányos helyzetű térségekre. Emellett egyéb ajánlások is megfogalmazásra kerültek.
Amint az a rövid összefoglaló alapján megfigyelhető, a szakértői vélemény jelentős hányada a roma kisebbség hátrányos helyzetével kapcsolatosan fogalmaz meg azonnali intézkedést igénylő ajánlásokat Magyarország számára. A szakértői jelentés közzétételét követően a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény monitoring folyamatának következő lépéseként a szakértői vélemény ajánlásait átvéve készül egy határozattervezet, amelyet az ET Miniszteri Bizottságának emberi jogi raportőri csoportja tárgyal meg, majd formálisan a Miniszteri Bizottság fogad el.
2020.10.14. Varga Csilla
Kép: Council of Europe