2020. október 15-én online formában került sor a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés nyilvános meghallgatására az Európai Parlamentben. A meghallgatáson a felszólalók túlnyomó többsége a javaslatcsomag mellett szólalt fel, és sürgette az Európai Uniót, hogy tegyen lépéseket az őshonos nemzeti kisebbségek védelme, valamint az európai nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése érdekében. A szervezők által bemutatott kisebbségvédelmi csomagról ezt követően az Európai Parlamenti vitát tart, majd 2021. január 15-ig az Európai Bizottságnak is közzé kell tennie a kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját. Utóbbiból kiderül majd, hogy a testület eleget kíván-e tenni a több mint egymillió uniós polgár követelésének, vagyis megindítja-e az uniós jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelme érdekében.
Amint ismert, a több mint 1,1 millió hiteles támogató nyilatkozatot összegyűjtő Minority SafePack európai polgári kezdeményezést a szervezők 2020 januárjában nyújtották be a Bizottságnak, újabb életszakaszába léptetve ezzel a kezdeményezést, amely immár az uniós intézmények előtt zajlik. 2020. február elején a Bizottság személyes találkozón fogadta a szervezőket javaslataik részletes ismertetése érdekében, azonban a koronavírus járvány megjelenése – és az erre adott tagállami korlátozó intézkedések bevezetése – miatt már nem kerülhetett sor a kezdeményezés mentrend szerinti európai parlamenti meghallgatására. A szervezők csak most, és a járvány kiújulása miatt csupán részleges jelenlét mellett, online formában mutathatták be kezdeményezésüket az EP petíciós (PETI), állampolgári jogi (LIBE) és kulturális (CULT) bizottságai által szervezett nyilvános meghallgatáson a nagyközönség számára. E meghallgatás tehát az aláírásgyűjtést sikerrel teljesítő kezdeményezés Bizottsághoz történő benyújtásának uniósjogszabályokból fakadó következménye.
A nyilvános meghallgatáson a szervezők fejezetenként mutatták be javaslataikat, egyrészt az egyenlőség és a kisebbségi közösség támogatása, másrészt a kultúra, oktatás és nyelvhasználati jogok köré szervezve a beszélgetést. Az eseményen a kezdeményezés szervezői csoportja mellett képviseltette magát az Európai Bizottság, egyéb uniós intézmények, illetve az Európa Tanács képviselői, valamint számos európai parlamenti képviselő és további érdekeltek. Az egyes intézmények képviselői (így különösen az Európa Tanács, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) és a felszólaló EP-képviselők döntő többsége pozitívan nyilatkoztak a javaslatcsomagról, és sürgették az Európai Uniót, hogy tegyen lépéseket az őshonos nemzeti kisebbségek védelme, valamint az európai nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése érdekében.
A széleskörű támogatottságot jól szemlélteti, hogy a magyarországi EP-képviselők párthovatartozástól függetlenül támogatták a kisebbségvédelmi csomagot (az ülésen a Fidesz és a Momentum képviselői szólaltak fel), de a szlovák Michal Simecka is támogatta a kezdeményezést. Leghangosabban és szervezetten (pártcsoportokon átívelő koalíciót alkotva) csak a román EP-képviselők tiltakoztak. Míg Ioan-Rareş Bogdan (EPP) Romániát mint a kisebbségi jogok élharcosát igyekezett beállítani, Ramona Strugariu (Renew) durva hangú, személyes támadást intézett a Minority SafePack mögött álló FUEN elnöke, Vincze Loránt erdélyi magyar EP-képviselő ellen a kezdeményezésben vállalt szerepe miatt. Összességében azonban támogató fogadtatásban részesült a kezdeményezés a nyilvános meghallgatás során, így a szervezők is sikerként könyvelték el azt.
Ami a következő lépéseket illeti, a polgári kezdeményezésről egyrészt vitát tart az Európai Parlament a nyilvános meghallgatást követő (várhatóan novemberi) plenáris ülésén. A Parlament már a vita napirendre tűzésekor határoz arról, hogy a vitát állásfoglalással zárja-e majd le. Utóbbi forgatókönyvre tett javaslatot a csütörtöki nyilvános meghallgatás során több európai parlamenti képviselő. Másrészt a Bizottságnak a nyilvános meghallgatást követő három hónapon belül (2021. január 15-ig) közleményben kell ismertetnie a kezdeményezéssel kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit, adott esetben az általa meghozni szándékolt intézkedéseket, és azok – vagy azok elmaradásának – okait (a Bizottság nem köteles jogalkotási javaslatot előterjeszteni). Ez a közlemény a kezdeményezésre adott érdemi válaszként, az európai polgári kezdeményezés „eredményeként” értelmezhető.
Bár a Bizottság közleménye fog dönteni a polgári kezdeményezés sorsa felől, a javaslatcsomag ezt megelőző esetleges európai parlamenti támogatottsága – különösen, ha állásfoglalással zárul – erőteljes lökést adhat a Bizottság számára az előterjesztés pozitív elbírálása érdekében. Jelenleg a kezdeményezés mintegy 1,2 uniós polgár támogatását tudja maga mögött. A szervezők pozícióját nagyban erősítené, ha az európai unió népképviseleti szerve, ekképpen az uniós polgárok akaratát megjelenítő Európai Parlamentben is széleskörű támogatottságot élvezne az ügy.
A Parlament esetleges pozitív álláspontjára három okból kifolyólag is valószínűsíthető. Egyrészt, ahogy korábban említettük, a nyilvános meghallgatáson a jelenlévő EP-képviselők többsége (pártpolitikai csoportokon átívelően) támogatta a kezdeményezést. Másrészt, az Európai Parlament jellemzően mindig kiállt a kisebbségvédelmi törekvések mellett. Ennek ékes, közelmúltbeli példája két 2018-as kisebbségvédelmi tárgyú jelentés elfogadása: egyfelől a Csáky Pál közreműködésével kidolgozott, nemzeti kisebbségek diszkriminációjának tilalmáról szóló állásfoglalás, másfelől Nagy József (mindketten felvidéki EP-képviselők voltak) jelentéstevő saját kezdeményezésű jelentése nyomán született – és nagy többséggel elfogadott – kisebbségi minimumszabályokról szóló határozat. Utóbbi ráadásul felhívta a Bizottságot egy, a kisebbségek védelmére vonatkozó uniós minimumszabályok közös keretét megfogalmazó, szankciókat is kilátásba helyező irányelv kidolgozására. Harmadrészt, az Európai Parlament jellemzően kiáll az uniós polgárok részvételére építő, az Unió demokráciájának javítására irányuló jogintézmények mellett, mint amilyen az európai polgári kezdeményezés. Erre jó példa, hogy az Európai Parlament 2020 nyarán közel egyhangú többséggel (684 igen, 7 nem és 3 tartózkodás) fogadta el az európai polgári kezdeményezés határidőinek koronavírus miatt történő meghosszabbításáról szóló rendeletjavaslat politikai megállapodást elért tervezetét.
Mindez azonban nem sokat ér, ha a Bizottság lesöpri az asztaláról a javaslatcsomagot, és az uniós polgárok akaratának figyelmen kívül hagyásával nem terjeszt elő jogalkotási aktusra irányuló javaslatot. Nem lenne ez teljesen szokatlan, ugyanis a Minority SafePack előtt Bizottság elé került négy, aláírásgyűjtést sikerrel teljesítő kezdeményezés közül hármat a brüsszeli testület bármilyen előterjesztés nélkül a lomtárba helyezett, míg a vízvédelmi kezdeményezés esetében csak részsikerről beszélhetünk.
Több okunk van ugyanakkor feltételezni, hogy a kezdeményezés jó eséllyel vág neki a Bizottság előtti eljárásnak. Először is, a kezdeményezés éppen a javaslatcsomag jellege miatt – jogi értelemben véve – akár csak egyetlen részjavaslat elfogadásával is „sikeres” lehet. Politikai értelemben ennél azonban vélhetően többet szeretnének elérni a szervezők. Az is pozitív hatással lehet a kezdeményezés végkimenetelére, hogy a Bizottságon van egyfajta politikai nyomás az európai polgári kezdeményezés intézményébe vetett bizalom helyreállításával kapcsolatban. Az európai polgári kezdeményezésről szóló új rendelet – a jogintézmény reformja után – 2020. január 1-én lépett hatályba, ezért különösen fontos lenne, hogy legyen végre egy olyan kezdeményezés, amelynek eredményeként a szervezők által megfogalmazott javaslatnak megfelelő jogalkotási javaslatot terjeszt elő a testület. Másfelől azonban – tekintettel a koronavírus járvány által okozott várható gazdasági visszaesésre – kérdéses, hogy a javaslatcsomag egyes, központi uniós költségvetést érintő elemei nem esnek-e áldozatul az esetleges pénzügyi megszorításoknak és a tagállamok gazdasági racionalitásra irányuló törekvéseinek.
Bár az október 15-i nyilvános meghallgatás egyértelműen sikeresnek mondható a Minority SafePack szervezői szempontjából, egyelőre bizonytalan, hogy a Bizottság hogy tekint a javaslatcsomagra. A következő három hónap kulcskérdése lesz, hogy milyen támogatottságot tudnak demonstrálni a polgári kezdeményezés szervezői, és tudnak-e politikai nyomást helyezni a Bizottságra a kisebbségvédelmi csomag minél kedvezőbb elbírálása érdekében.
A kezdeményezés előrehaladásáról, annak prioritásairól és várható fejleményeiről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézete (EUstrat) 2020 novemberében konferenciát szervez. A konferenciáról szóló bővebb információkat rövidesen közzétesszük kutatóintézetünk honlapján.
2020. 10. 16. – dr. Tárnok Balázs