A 2021-2027-es évekre szóló többéves költségvetési tervezet megszavazása egyre nagyobb kihívásnak tűnik. A júliusi rekordhosszúságú Európai Tanács ülésen egyeztetett keretösszegek elfogadásához az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyása is szükséges. Egyelőre csak a két intézmény egymás közötti versengését szemlélhetjük.
Az Európai Parlament korábbi álláspontja szerint ragaszkodott a költségvetés jogállamisági feltételekhez való kötéséhez. Ellenkező esetben a vétózás lehetőségét vetette fel. Az eset óta elkezdődtek az Európai Parlament és a Tanács közti egyeztetések, amelyek egyelőre nem bizonyultak túl eredményesnek. Az Európai Parlament felfüggesztette az október 8-ai tárgyalást, arra utalva, hogy a Tanács részéről több kompromisszumkészséget várnak, hiszen a tizenöt kiemelt uniós program támogatásának összegében nem sikerült egyetérteniük. Ugyanakkor kiemelték, hogy egyes területeken, mint például az új saját források, a költségvetési hatóság szerepe, valamint a horizontális kérdések terén közeledtek az álláspontok.
Ezek ellenére, a két intézmény közötti egyeztetés roppant érdekes fordulatot vett. Egy szerdai sajtótájékoztatóban az Európai Parlament úgy nyilatkozott, hogy a Tanács elnöksége ellentmondásos információkat terjesztett elő, azzal a szándékkal, hogy aláássa a Parlament ajánlatát. Közleményükben hangsúlyozták, hogy a sajtóban megjelent minimum 90 milliárd eurónyi többletköltség helyett mindössze 39 milliárd eurós növelést kértek. Ez az összeg a júliusi költségvetési tervezet összegéhez képest 2 százalékos többletet jelent, amit elsősorban az úgynevezett „zöld New Deal” megvalósítására, a digitális átmenet támogatására, a közös egészségügyi hálózatok kiépítésére, az ifjúság és a kutatás támogatására, valamint a migráció, a biztonság és a külső kihívások együttes kezelésére szánnak.
Ezekkel összhangban, a csütörtökön megtartott Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottság ülésén elfogadták azt a határozatot, amely ismét kiemelte, hogy a Parlament prioritásának tekinti az éghajlatváltozás visszafordítására és a digitalizáció fellendítésére fordított nagyobb arányú támogatást. Ezen túlmenően, indítványozzák, hogy a helyreállítási alapok eszközeit összekapcsolják az európai szemeszter folyamatával. Így a beruházások és reformok megvalósításában elért eredmények könnyebben nyomon követhetőek lennének.
Úgy tűnik, hogy az elmúlt napok vitáiban kevésbé játszott szerepet a jogállamisági feltételekhez való ragaszkodás, de előtérbe került az uniós intézmények egymás közötti versengése. Amennyiben az uniós intézményeknek nem sikerül idejében megegyezni a költségvetési tervezetben, az nem csupán az Európai Unió, mint egységes geopolitikai aktor imázsát gyengíti, hanem súlyosan érintheti a tagállamok gazdaságát is.
2020.10.19. Máthé Réka Zsuzsánna