Románia és Észtország sárga lapot kapott a Bizottságtól a gyűlöletbeszéd miatt, Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia pedig ártatlanság vélelmének nem megfelelő biztosítása miatt. A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem kapcsán a Bizottság felszólítja Észtországot és Romániát, hogy maradéktalanul ültessék át a gyűlöletbeszédet és gyűlölet-bűncselekményeket büntető uniós jogszabályokat.
Az Európai Bizottság október 30-án úgy határozott, hogy hivatalos felszólító leveleket küld Észtországnak és Romániának, mivel ezen országok nemzeti törvényei nem ültetik át teljes mértékben és pontosan a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formáinak és megnyilvánulásainak büntetőjog általi leküzdésére vonatkozó uniós szabályokat.
Észtország nem ültette át a gyűlöletbeszéd bizonyos formáinak büntetőjogi felelősségre vonását, nevezetesen a nyilvános bocsánatkérést, a nemzetközi bűnözés és a holokauszt tagadását vagy nyílt minimalizálását, amikor az ilyen magatartás erőszakot vagy gyűlöletet gerjeszthet. Észtország szintén nem nyilvánította bűncselekménnyé a gyűlöletbeszédet, elmulasztotta bűncselekménnyé nyilvánítani az erőszakot vagy az embercsoportok elleni gyűlöletre való nyilvános uszítást, és nem írt elő megfelelő szankciókat. Végül az észt büntető törvénykönyv nem garantálja, hogy a bűncselekmények rasszista és idegengyűlölő motivációja súlyosbító körülménynek minősüljön, így ezekért a bűncselekményekért nem indul hatékony és megfelelő büntetőeljárás.
Románia nem határozta meg helyesen a gyűlöletbeszédet, mert nem bünteti megfelelően az erőszakra buzdító gyűlöletbeszédet. Ezenkívül Románia csak akkor bünteti a gyűlöletbeszédet, ha ez a magatartás faji, színbeli, vallási, származási vagy nemzeti vagy etnikai származás kritériumai által meghatározott emberek csoportja ellen irányul, de nem akkor, ha valaki egy ilyen csoport tagja.
Észtországnak és Romániának két hónap áll rendelkezésére, hogy megválaszolja a Bizottság kérdéseit.
A rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározat (2008/913 / IB kerethatározat) célja annak biztosítása, hogy az EU-ban a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes súlyos megnyilvánulásai ellen hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciók legyenek alkalmazva. A Bizottság továbbra is értékeli e kerethatározat más tagállamokban megvalósult átültetését, és szükség esetén nem késlekedik további kötelezettségszegési eljárások megindításával.
Ami az ártatlanság vélelmét illeti, a Bizottság felszólítja Bulgáriát, Horvátországot, Ciprust és Romániát, hogy maradéktalanul hajtsák végre az ártatlanság vélelmének és a büntetőeljárási tárgyaláson való részvétel jogának megerősítésére vonatkozó uniós szabályokat ((EU) 2016/343 irányelv). Ez az irányelv a tisztességes eljárás közös minimumszabályairól szóló uniós jogi keret egyik kulcseleme, amely biztosítja a gyanúsítottak és vádlottak jogainak megfelelő védelmét. Az irányelv megerősíti a tagállamok kölcsönös bizalmát büntető igazságszolgáltatási rendszereikben, és ezáltal megkönnyíti a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerését.
A Bizottság úgy véli, hogy a Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia által bejelentett nemzeti intézkedések csak részleges átültetését jelentik az irányelvnek, és hiányoznak az irányelv egyes rendelkezései.
A Bizottság hiányosságokat tárt fel a bűnösségre való nyilvános hivatkozásokkal kapcsolatban, például amikor a hatóságok nyilvános nyilatkozatokban bűnösnek neveznek egy személyt, valamint a megfelelő intézkedések meglétével kapcsolatban, ha ez megtörténik. De gond van azzal is, ahogyan fizikai kényszerítő intézkedéseket alkalmaznak a bíróság előtt való megjelenéshez a gyanúsítottakkal vagy vádlottakkal szemben, és a bíróságon való részvétel jogával kapcsolatban. A Bizottság 2018 májusában hivatalos felszólító levelet küldött a négy tagállamnak. Ma a Bizottság indokolással ellátott véleményeket küldött a négy tagállamnak, két hónapot biztosítva a válaszadásra; ellenkező esetben az ügy az EU Bíróságához kerülhet. A Bizottság lezárta a Görögország, Luxemburg, Szlovákia és Svédország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat, mivel ezek az országok nemzeti szabályokat fogadtak el az irányelv átültetésére.
Az Európai Bizottság a meg nem felelésről szóló havi csomagjával igyekszik bíróság elé állítani azokat a tagállamokat, amelyek nem teljesítették az uniós jog szerinti kötelezettségeiket. Ezek a döntések, amelyek az EU különböző ágazatait és szakpolitikai területeit érintik, az uniós jog megfelelő alkalmazásának biztosítását célozzák, a polgárok és a vállalkozások érdekében.
2020.11.04. Hegedüs Csilla
Fotó: Transylvania Now.