Ahogyan a koronavírus-járvány második hulláma egyre súlyosabb mértékben érinti Európa országait, az oltóanyag kifejlesztése és eljuttatása a polgárok részére még inkább sürgetővé vált. Több államban is decemberre, januárra jósolják az első adagok megérkezését, mindeközben pedig az Európai Bizottság azt szeretné, hogy közös, koordinált lebonyolítása legyen a vakcinák elosztásának.
A koronavírus-járvány kitörését követően, rövid időn belül megkezdődött a megelőzésre szolgáló védőoltás kifejlesztése. Az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve Magyarországon keresztül Kínáig számos ország törekszik egy hatékony vakcina előállítására. Azt, hogy kinek sikerül elsőként elkészítenie, és azután az, mely régiókba jut el először, nagyban függ a humán, illetve az anyagi erőforrástól, valamint az érdekérvényesítő képességtől, miközben a világ minden pontján – a szegényebb országokban is - szüksége lenne az embereknek az oltóanyagra. Ez okból az Európai Bizottság az egységes mechanizmusban és megközelítésmódban látja annak megoldását, hogy tagállamai mindegyike, igényének megfelelően részesülhessen majd a védőoltásból.
Az uniós testület első alkalommal júniusban ismertette oltóanyag-stratégiáját, melyben legfőképpen a fejlesztésre vonatkozóan határoztak meg irányvonalakat a szabályozás és a finanszírozás területén. A későbbi, szétosztással összefüggő alapelveket az október 15-én bemutatott dokumentumban fejtették ki részletesen. A Bizottság ezen javaslata szintén a védőoltással kapcsolatos stratégiát foglalta magában, azonban a nyárinál már egy kidolgozottabb formában. Az EB négy alappillért határozott meg benne, amelyeknek érvényesülnie kellene a vakcina kifejlesztése és szétosztása során.
Az első a biztonság, az oltóanyag és mellékhatásai vonatkozásában. Az idő sürgetése ugyanis nem írhatja felül a jogszabályokban rögzített engedélyezési eljárás betartását, következésképpen az Európai Unióban csakis olyan vakcina kerülhet forgalomba, amely a klinikai vizsgálatok során minden elvárásnak megfelelt. Ennek garantálásáért az Európai Gyógyszerügynökség felel. 2020 augusztusában az Európai Bizottság elsőként az AstraZeneca nevű brit-svéd vállalattal kötött megállapodást az esetleges oltóanyag beszerzésről, októberig pedig még két gyógyszeripari vállalattal, a Sanofi-GSK-val és a Johnson & Johnsonnal jutott egyezségre ugyanezen a területen, és további tárgyalásokat folytat más cégekkel - köztük a Pfizerrel - is.
A második szempont az igazságosság. A vakcina ingyenesen, az Unió valamennyi állampolgára számára elérhető legyen, az oltóanyagot pedig később, a globális szolidaritás érvényesülése végett az EU a világ más nemzetei részére is hozzáférhetővé teszi.
A harmadik követelmény a felkészülés és a felkészültség a védőoltásra. A hatékony és gördülékeny elosztás érdekében a tagországoknak néhány részletben előre megállapodásra kellene jutniuk. Ide sorolható egyebek mellett a szükséges infrastruktúra, illetve eszközök kérdése, ezek meghatározása és beszerzése, továbbá a szakképzett dolgozók köre, akik megkerülhetetlen szerepet töltenek be a vakcina gyakorlati alkalmazásában.
Végül, a negyedik alapelv a priorizálás megengedhetősége. Kezdetben ugyanis a rendelkezésre álló védőoltás mennyisége korlátozott lesz, így szükséges azon csoportokat meghatározni, akik elsőként kaphatják meg a koronavírus elleni oltóanyagot. A döntés során két szempontot kell figyelembe venni: a társadalom leginkább veszélyeztetett tagjainak védelmét, illetve a járvány terjedésének lassítását. Ebből fakadóan, a Bizottság javaslata szerint a krónikus betegségben szenvedők, az idős korosztályhoz tartozók, a zárt közösségben élők, az egészségügyi dolgozók, valamint az egyéb nélkülözhetetlen területeken foglalkoztatott személyek – rendőrök, pedagógusok, bolti eladók - jutnának leghamarabb vakcinához.
Az Európai Tanács október 29-i virtuális ülésén az állam- és kormányfők az Európai Bizottság által ismertetett pontokra reflektálva közös stratégia mellett kötelezték el magukat. Az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy fontos a védőoltás tagállamok közötti méltányos elosztása, külön figyelem illeti meg a kiemelt társadalmi csoportokat, és számukra a védelmet is már a legelején biztosítani kell. Ezen felül fel kell készülni a szállítás, illetve a beoltás megfelelő lebonyolítására és az ezekkel kapcsolatos, esetlegesen felmerülő problémákra. A lakosság folyamatos, hiteles tájékoztatása sem megkerülhető, ezzel is védekezve a különböző fórumokon keringő, koronavírussal kapcsolatos álhírek hatása ellen. A politikusok a további lépésekről, együttműködési lehetőségekről november 19-én folytatják az egyeztetést.
2020.11.11. Kalas Vivien
Kép: Infostart