A koronavírus-járványra adott reakciók az egyes szomszédos államokban bevezetésük idejét tekintve eltérnek, tartalmilag azonban a legtöbb ország intézkedései nagyban azonos képet mutatnak. Az állampolgárok ezekre adott válaszai azonban igencsak változók a szomszédos államokban, és míg bizonyos országokban jogos felvetésnek tűnik az, hogy az állam visszaélve hatalmával túlzottan korlátozó intézkedéseket hoz, a cél elérése, a járvány megfékezése szempontjából ezeket a véleményeket több esetben is szükséges átértékelni.
Szlovákiában a járványra adott válaszok, szabályozások rendkívül változónak mondhatók, így a korlátozások ellenére az országban november 17-én több tízezren tüntettek a kormány ezzel kapcsolatos politikája ellen. A tiltakozók számottevő része nemcsak azzal elégedetlen, hogy az állam vezetői a járványra hivatkozva korlátozzák a polgárjogok gyakorlását, de azzal is, hogy a kormány nem biztosítja a munkahelyek megtartását, nem támogatja a vállalkozókat és elegendő bértámogatásra sem számíthatnak a munkavállalók. Szlovákiában november elején két alkalommal végeztek országos tesztelést, melyen az állampolgárok kb. kétharmada vett részt. Bár a tesztelésen való részvétel nem volt kötelező, azok, akik ennek nem vetették alá magukat, 10 napos karanténba kellett vonulniuk. A tesztelés első fordulójában a résztvevő 3,6 millió állampolgár 1 százalékánál mutatták ki a fertőzést. Az egy héttel későbbi második fordulós tesztelések már csak azokat a piros jelzésű járásokat érintették, ahol az első fordulóban a pozitív tesztek aránya a legmagasabb volt. Meg kell azonban említeni azt is, hogy az országban életbe lépő szabályozások szinte napról napra változnak. Nehéz követni a szlovák miniszterelnök, Igor Matovič ezzel kapcsolatos lépéseit és az aktuális fejleményeket a vírushelyzetben bevezetett újabb és újabb szabályozásokról, mely mind a határátlépésről, tesztelésről, a járások közötti közlekedésről és egyéb lezárásokról és korlátozásokról változó képet mutat, szintén nagymértékű elégedetlenséget kiváltva az állampolgárok többségének körében.
Ausztriában a hétvégén Sebastian Kurz kancellár bejelentette, hogy Szlovákiához hasonlóan a közeljövőben Ausztria is tömeges tesztelést kezd majd el. Ezt első alkalommal csak egyes csoportokon végeznék el, például a tanárokon, és ezt később kiterjesztenék az ország többi lakosára is, azonban erről pontos tájékoztatás csak a jövő héten várható. Ezzel egyidőben további szigoritó intézkedéseket is bevezettek, csakúgy, mint az európai országok nagy részében, tehát november 17-től bezártak és digitális oktatásra álltak át az iskolák, csak néhány üzlet nyitva tartása engedélyezett, illetve egész napra, időszakra kiterjesztették a kijárási korlátozások érvényességét december 6-áig. Kurz egyenesen arra kérte a lakosságot, hogy lehetőség szerint legfeljebb egy emberrel találkozzanak, hiszen minden egyes társas érintkezés eggyel több a kelleténél. Az osztrák társadalomban az említett intézkedések egyelőre nem váltottak ki ellenérzést, a sajtóban megjelent információk alapján az állampolgárok inkább támogatják a szigorításokat a vírus megfékezése érdekeiben, még akkor is, ha természetesen tisztában vannak ennek a gazdaságra gyakorolt rendkívül negatív hatásaival. Az egyes vállalkozások, szolgáltatások arra az időre, amíg zárva kell tartaniuk, bevételük bizonyos százalékát támogatásként megkapják az államtól.
Szlovéniában és Horvátországban is egyre több fertőzöttet azonosítanak, sőt, Szlovéniában majdnem teljesen leállt az élet. Az országban november 13-tól tilos minden gyülekezés, november 16-tól pedig minden, nem alapvető szükségleteket kielégítő üzlet zárva lesz, kivéve az élelmiszerüzletek, posták, gyógyszertárak, bankok, piacok, mezőgazdasági üzletek, benzinkutak, egészségügyi és ortopédiai eszközöket árusító boltok. A tanítás távoktatás formájában folyik, illetve a következő két hétben zárva maradnak az óvodák is. Az országban, szomszédjaink közül egyedülálló módon, két hétre leállt a közösségi közlekedés is.
Szerbiában országos szinten egyelőre nem korlátozzák a mozgásszabadságot, azonban egyre több településen vezetnek be rendkívüli helyzetet. A vendéglátó- és szórakozóhelyek korlátozottan működhetnek, illetve keddtől a bevásárlóközpontoknak, az éttermeknek, a színházaknak és a moziknak 21 és 5 óra között zárva kell tartaniuk.
Ukrajnában október 14-től november 30-ig hétvégi zárlatot vezettek be, azonban ez nagy valószínűség szerint meghosszabbításra kerül, tehát az élelmiszerboltokon, a gyógyszertárakon és a közösségi közlekedésen kívül minden egyéb létesítményt bezártak. Több vidéki nagyváros polgármestere, a helyi vállalkozók támogatására hivatkozva, előre jelezte, ők nem fogják bevezetni a lezárást. Kedden az ukrán parlament nem szavazta meg azt a javaslatot, amely megszüntette volna az említett hétvégi zárlatot, mivel a javaslatot csak 149 képviselő támogatta a szükséges 226 helyett a 450 fős törvényhozásban. A hétvégi karantént főként az éttermek, a kávézók és a szórakoztatóhelyek tulajdonosai ellenezték Kijevben, de vidéken is tartottak tiltakozó megmozdulásokat a bevezetése ellen.
Romániában november 9-től szintén 30 napig tartó korlátozásokat léptettek érvénybe, melyek értelmében mindenhol kötelezővé válik a szabadtéri maszkviselés, az üzletek 21 órakor bezárnak. Az óvodák és iskolák az online oktatásra állnak át, illetve tilos a kijárás éjjel 23 és este 5 óra között, valamint tilos bármilyen jellegű társas összejövetel kültéri vagy beltéri megtartása. Az egyik különös előírás az is, hogy azokon a munkahelyeken, ahol nem lehetséges az otthoni munkavégzés, legalább két csoportra kell osztani az alkalmazottakat, és nekik minimum egy óra eltéréssel kell befejezniük, illetve elkezdeniük a munkát, ez azonban csak ott kötelező, ahol több mint 50 alkalmazott dolgozik. A héten vesztegzár alá került több község, város is, mivel fertőzöttsági rátájuk maga szintre emelkedett. A vezetés elviekben nem elzárni akarja ezeket a településeket, csak arra ösztönöznék a lakosokat, hogy célirányosan hagyják el lakhelyüket.
Nemcsak egyes szomszédos országok állampolgárai fejezik ki nemtetszésüket a járványügyi intézkedésekkel szemben, hanem például november 7-én Németországban, Lipcsében is több mint húszezer ember tüntetett, és néhányan közülük a rendőrökre és újságírókra támadtak, amikor azok felszólították őket, hogy viseljenek maszkot és tartsák be az előírt távolságot. E tüntetések annak ellenére zajlottak, hogy Németországban nem vezettek be országos szintű lezárásokat, ahogyan ez például a legtöbb európai országban történt, azonban a tartományi kormányok döntései alapján november 30-ig betiltották a nagyobb rendezvényeket, bezártak a szállodák és a legtöbb vendéglátóhely, kulturális intézmény és szabadidős helyszín, kiváltva az állampolgárok egy kisebb csoportjának ellenállását. A fentiekből kitűnik, hogy bár hasonló intézkedéseket hoznak a fent említett országok, az állampolgárok egyes csoportjainak tűréshatára és nézetei rendkívül változók e szabályozásokkal kapcsolatosan, egyre növekvő mértékben megkérdőjelezve a kormányok ezzel kapcsolatos döntéseinek szükségességét, a polgárjogok korlátozását. Másrészt azonban a helyzet súlyosságának állampolgárok általi mérlegelése, átlátása szintén nem elhanyagolható tényező a Covid-19 elleni küzdelem során.
2020. 11.18. Varga Csilla.
Kép forrása: https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/koronavirus-szlovakia-tuntetes-rendorseg-konnygaz.715805.html