Az elmúlt hetekben az EU rengeteg kihívással néz szembe egyszerre. A koronavírus járvány hatása, valamint a többéves pénzügyi keret körül kialakult polémia mellett Bulgária tudatosan blokkolja az Észak-Macedón tárgyalási keret megindítását. Mennyiben húzódhat el az ügy, és mi a garancia arra, hogy egy tagállam vétója nem akadályozza a sikeres reformok utáni megállapodást?
2017-ben a két ország aláírt egy jószomszédsági megállapodást, amelynek része egy közös történelmi bizottság felállítása, amelynek feladata lenne a két ország közös történelmi személyiségeinek, történelmi eseményeknek az értelmezése.
Bulgária elsősorban azt ellenzi, hogy a tárgyalási keretben megjelenjen a „macedón nyelvek” kifejezés és inkább az „Észak-Macedón Köztársaság hivatalos nyelvét” fogadná el szövegezésnek. Szófia szerint a macedón nyelv a bolgár nyelv egyik dialektusa. Különös módon a kétoldalú államkapcsolatok és az ebből fakadó viták nem képezik az EU és az uniós tagjelölt országok tárgyalási fejezetének tartalmát, viszont Bulgária a vétóval immár EU-s szintre emelt egy kétoldalú államvitát. Talán a lehető legérzékenyebb pillanatban történik a tárgyalások fennakadása, nemcsak a járványhelyzet miatt, hanem mivel Észak-Macedónia nemrég névváltoztatáson ment keresztül, amely saját nemzeti identitására is hatással van.
Amíg a prespa-i megállapodás történelmi sikerként könyvelhető el, senki nem gondolta, hogy Görögország után Bulgária fog újabb akadályt gördíteni egy tagjelölt ország elé. Várhelyi Olivér bővítési biztos felszólította a kér országot a vita békés rendezésére. A Bizottság elsősorban az intézményi reformok terén szeretne előrehaladást látni főként a jogállamiság és antikorrupciós intézkedések továbbfejlesztésével. A legfrissebb hírek szerint a Déli Szomszédság ügye a decemberi Európai Tanács napirendjén szerepelni fog, így az állam- és kormányfők, valamint a Bizottság reméli, hogy sikerül előrehaladást elérni ez ügyben.
A munkatempó az év vége felé igen feszített és rengeteg döntésről kell szavazniuk az állam- és kormányfőknek. Amennyiben nem sikerül a német elnökség alatt dűlőre jutni, úgy komoly halasztás állhat be a bővítéspolitikában és kérdéses, hogy a Portugálok számára mennyire lesz prioritás a Szomszédságpolitika, mivel elsősorban az EU-s gazdaságfejlesztésben érdekeltek, mint a Mediterráneum többi tagja.
Mivel Bulgária koncessziókat szeretne elérni, ezért helyezte EU-s szintre a tagállami történelmi vitákat, amely ugyan nem uniós kompetencia, viszont hátráltató tényező. Az EU-nak így eggyel több diplomáciai és válságkezelési feladat hárul egy amúgy is nehéz időszakban. Természetesen a kompromisszumok között olyan megoldás születhet, mint a mesében az eszes lány amikor Mátyás királynak vitt is ajándékot meg nem is. Az uniós gépezet malmai lassan őrölnek, viszont mindig találnak valami „kreatív” megoldást a válsághelyzetekre, mint például a Bizottsági elnök körüli polémiára. Kérdés, hogy a megoldás a két tagállam közös tárgyalásai végett születik meg, vagy az EU külön megegyezik Bulgáriával a vétó feloldásához. A bővítéspolitika bizonyára nem ért véget, viszont egy új fejezethez érkeztünk. A német elnökség végső soron arcvesztés nélkül szeretné lezárni a szemesztert, így várhatóan nyomást helyeznek Bulgáriára, hogy mihamarabb megoldódjon a patthelyzet. Ahogy az angol mondja: „If there is will, there is a way.”
2020.11.20 - Miszlivetz Áron James
Kép: Belgaimage