2020. november 19-20-án került sor az ENSZ Kisebbségi Fórum (UN Forum on Minority Issues) idei ülésszakára, mely 13. alkalommal került megrendezésre. Az idei esemény, melynek egyébként Genf ad otthont, a jelenlegi járványhelyzetben online formában zajlott, témája pedig a gyűlöletbeszéd, közösségi média és a kisebbségek volt. A Fórum azért tekinthető fontos és egyedülálló platformnak, mivel mind az ENSZ-en belül, mind nemzetközi szinten is egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy az országok kormányzatai mellett az egyes kisebbségi csoportok, civil szervezetek, az akadémiai szféra képviselői, illetve egyéb szereplők is hallassák hangjukat a Fórum adott témájával kapcsolatban.
A kialakult gyakorlat alapján a Fórum résztvevői évente két napra találkoznak, hogy megvitassák nézeteiket az előre összeállított agenda alapján. Az eseményt az ENSZ kisebbségi különleges jelentéstevője – 2017 augusztusa óta Dr. Fernand de Varennes – készíti elő, majd a Fórum résztvevői által javasolt ajánlások alapján jelentést készít az ENSZ Emberi Jogi Tanács számára. Az idei tanácskozás tematikus ajánlásait és az említett jelentést a jelentéstevő az Emberi Jogi Tanács 46. ülésszakán, 2021 márciusában mutatja majd be.
Az idei Fórumon is, hasonlóan a megszokottakhoz, az egyes panelbeszélgetéseken először a meghívott előadók osztották meg nézeteiket az adott témakörben, majd az esemény résztvevőinek kaptak lehetőséget a hozzászólásra. Az eseményen ebben az évben 190 intézmény, egyesület, kormányzat, kisebbségi csoport, kutató vagy akadémiai szféra képviselője szólalt fel, melynek feltétele az előzetes regisztráció. Az egyes panelek témakörei a közösségi médiában megjelenő és a kisebbségre irányuló gyűlöletbeszéd okai, mértéke és hatása; a nemzetközi jogi és intézményi háttér áttekintése; az online gyűlöletbeszéd szabályozása, illetve a kormányközi intézmények, államok, internetes cégek és közösségi média platformok szerepe és felelőssége; illetve a kisebbségek számára megteremteni kívánt biztonságosabb környezet, az online gyűlöletbeszéd legyőzésével kapcsolatos javaslatok megvitatása, a nemzeti emberi jogi intézmények és szervezetek, valamint a civil társadalom és egyéb szereplők szerepének felmérése voltak.
A Fórumot, többek között, Elisabeth Tichy-Fisslberger, az Emberi Jogi Tanács elnöke, Michelle Bachelet, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa és Fernand de Varennes, kisebbségi különleges jelentéstevő nyitotta meg. Az Emberi Jogi Tanács elnöke kiemelte, hogy 2007 óta a Kisebbségi Fórum képes volt olyan fontos témák megvitatására és nyílt párbeszéd folytatására, melyek nagy hatással vannak a kisebbségekre, kisebbségi csoportokra, és amely párbeszédet nem lehetne hatékony módon folytatni e csoportok képviselőinek részvétele nélkül. Az elnök hangsúlyozta, hogy a modern kori média még inkább lehetővé teszi a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció megjelenését és a gyűlöletbeszéd felerősödését, illetve a jelenlegi járványhelyzet pedig tovább mélyíti a problémát. Az Emberi Jogi Főbiztos, többek között, rávilágított, hogy a gyűlöletbeszéd terjedését akár egyes politikai erők is felhasználják céljaik elérésére. Az ENSZ gyűlöletbeszéd elleni akciótervét említve kiemelte annak prioritásait, mely a véleménynyilvánítás szabadságára épül, tehát fontos, hogy a gyűlöletbeszédről több szó essen. Ezen kívül elengedhetetlen a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos adatgyűjtés és kutatás, valamint az állampolgárok figyelmének felhívása az említett jelenségre. A Főbiztos szerint a világban két tendenciát figyelhetünk meg a gyűlöletbeszéddel kapcsolatosan: egyfelől az nincs megfelelő módon és mértékben büntetve, másrészt azonban arra is felhasználható, hogy ennek címén megbüntessék, felelősségre vonják azokat, akik a hatóságokat bármiféle kritikával illetik. Kiemelte, hogy az offline gyűlöletbeszédet az online térben is szükséges szabályozni, illetve meg kell határozni a határt a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd között. Ezt nehezíti, hogy nehéz egyértelműen meghatározni a gyűlöletbeszéd fogalmát.
A különleges jelentéstevő emlékeztetett, hogy mandátumának négy tematikus prioritása közül az egyik a kisebbségek elleni gyűlöletbeszéd kezelése, megszüntetése, illetve utalt arra is, hogy 2019 óta a Kisebbségi Fórum mellett céljává tűzte ki egyéb, regionális fórumok megszervezését is. Az elmúlt évben 3 regionális fórumra került sor (afrikai, ázsiai, európai) az oktatás, nyelvek és kisebbségek témakörében, az idei évben azonban csupán két regionális fórum valósulhatott meg. A jelentéstevő a kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszédre a ,gondolkodásmód vírusaként’ utalt, mely egyre jobban megfertőzi a társadalmat. Bevezetőjében hivatkozott az ENSZ Főtitkára által a tavalyi évben kiadott, gyűlöletbeszéddel kapcsolatos akciótervére, mely szintén kitért az idegengyűlölet, rasszizmus, intolerancia, antiszemitizmus, muszlim és kereszténygyűlölő megnyilvánulások erősödésére. Napjainkban a kisebbségek (nemzeti, etnikai, regionális, nyelvi), menekültek, migránsok, nők és a „mások” nagyfokú gyűlölettel találják szembe magukat, sőt, e csoportok a gyűlöletbeszéd fő célpontjai, melyet nagyrészt a közösségi média generál. Varennes azt is hangsúlyozta, hogy a gyűlöletbeszédet gyakran követi gyűlölet-bűncselekmény és erőszak, ami, ahogyan azt a történelem folyamán láthattuk, több esetben vezetett és vezethet akár népirtáshoz is. Ezért a „gyűlölet vírusát” szükséges mihamarabb megállítani és követni az ismert jó gyakorlatokat.
A genfi magyar állandó képviselet szintén hozzászólóként vett részt az eseményen, és felszólalásában kiemelte a különleges jelentéstevő feladatának fontosságát, valamint azt, hogy a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet prioritásának egyikeként határozta meg. Azt is hozzátették, hogy Magyarország számára az említett kérdéskör főként a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek szempontjából fontos, illetve utaltak nemcsak az ENSZ és egyes, a témával kapcsolatos dokumentumainak, célkitűzéseinek rendkívüli szerepére, de az Európa Tanács ajánlásaira és az EBESZ Kisebbségi Főbiztos Tallini irányelveire is. Az is elhangzott, hogy mivel a gyűlöletbeszéd további komoly jogsértésekhez és bűncselekményekhez vezethet, aláásva a kisebbségi jogok biztosítását, így az csökkenti a társadalmi kohéziót, valamint biztonsági kockázattá emeli a kisebbségi kérdéseket, ezért rendkívül fontos, hogy a társadalom különböző szereplői megfelelően reagáljanak e problémára.
Ahogyan az a fentiekben említésre került, a Fórum ajánlásai 2021 márciusában válnak elérhetővé, miután azokat a kisebbségi jelentéstevő benyújtja az Emberi Jogi Tanács részére.
A Fórum online formában visszanézhető.
2020.11.22. - Varga Csilla
Kép forrása: ENSZ