Az Európai Bizottság december 3-án ismertette az európai demokrácia megerősítésére vonatkozó cselekvési tervét. Középpontjában a média szerepe és a digitalizáció okozta kihívások állnak. A Bizottság három fő irányt jelölt ki, amelyekért közösségi és nemzeti szinten is egyaránt tenni szükséges.
Az első a szabad, tisztességes és befolyásmentes választások biztosítása, valamint a választási részvétel növelése. A választási kampány során az online felületeken, azokon belül is elsősorban a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetések esetében nem mindig állapítható meg egyértelműen a forrásuk, a bizonytalan hátterű tartalmak pedig magukban hordozzák a manipuláció lehetőségét. Ugyancsak erre nyújt alkalmat az is, hogy a közösségi oldalakon használt algoritmusok segítségével a szerkesztők célzott, személyre szabott politikai reklámokat juttatnak el a felhasználókhoz, azok tudta nélkül. A fizetett hirdetések átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása érdekében a Bizottság 2021-ben egy új jogalkotási kezdeményezéssel kíván élni, melyben kijelöli az érintett szereplők körét, a könnyebb ellenőrizhetőség érdekében meghatározza az egyes szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségeket, valamint az eredményesség növelése végett javaslatokat fogalmaz meg a tagállami hatóságok számára is.
A pártfinanszírozás terén szintén szigorúbb szabályozást szeretne az Európai Bizottság. 2021-ben az európai politikai pártokra vonatkozó finanszírozási jogszabály felülvizsgálatát tervezik, különös tekintettel az Unión kívülről érkező támogatások átláthatóbbá tételére. Az intézkedéssel a külföldi befolyás lehetőségének minimálisra csökkentését szeretnék elérni. A Bizottság kiemelte továbbá, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett távolságtartási előírások nyomán a választások lebonyolításával kapcsolatban ismét előtérbe került az elektronikus szavazás kérdése. A tagállami kooperáció alapjainak megteremtése érdekében az EB egy közös dokumentumban tervezi az eddigi gyakorlatok, tapasztalatok összefoglalását. Mindemellett az uniós testület hangsúlyozza, hogy az állampolgárok döntéshozatalba történő bevonása a választásokon túl is nélkülözhetetlen eleme egy demokratikus berendezkedésnek, ebből adódóan tovább erősítenék a már meglévő, részvételt, illetve deliberációt ösztönző kezdeményezéseket – európai polgári kezdeményezés, civil párbeszédek -, és szorgalmazzák a polgárokkal való együttműködés intézményrendszerének minél szélesebb körű kialakítását nemzetállami szinten is.
A második nagyobb egysége az újonnan bemutatott cselekvési tervnek a sokszínű és szabad médiára vonatkozik. A média – ideértve a hagyományos és az online típusait is –, melyet sokan a negyedik hatalmi ágként definiálnak, valóban fontos szerepet tölt be egy demokratikus rendszerben. Egyfelől ellenőrzi – újságíróin keresztül - a hatalmon lévőket, a választók számára láthatóvá teszi azok cselekedeteit, és ez által látja el a másik funkcióját is, vagyis, hogy megteremti részükre a tájékozódás és az objektív véleményalkotás lehetőségét. Az információhoz való jutás, a politikusok elszámoltathatósága minden demokratikus berendezkedés alapismérve. Azért, hogy mindez ne sérüljön a Bizottság kiemelt fontosságúnak tartja az újságírók biztonságának garantálását, melyet a közelmúlt eseményeinek hatására – gondolva itt a máltai, valamint a szlovák újságírók ellen elkövetett gyilkosságokra – új alapokra kíván helyezni, aminek részleteit a következő esztendő folyamán, egy javaslat keretében ismerteti majd az uniós testület. A tulajdonviszonyok egyértelműsítése és transzparenssé tétele okán az Európai Bizottság egy úgynevezett médiatulajdon-figyelő (Media Ownership Monitor) projekt elindítását tervezi, mely az Unió társfinanszírozásával, különböző szervezetek munkája révén valósulna meg, és amely kezdeményezés az egyes médiumokkal kapcsolatos, releváns információk összegyűjtésére és nyilvánosságra hozatalára irányul.
A harmadik, és egyben utolsó rész a dezinformáció elleni küzdelem következő lépéseit tartalmazza. A kifejezés a szándékosan létrehozott, félrevezető híreket jelenti, melyek célja, hogy politikai, gazdasági hasznot, vagy kárt eredményezzenek. Az Európai Bizottság elsősorban Kínát és Oroszországot nevezi meg, mint leginkább veszélyt jelentő államokat, a dezinformációs törekvésekkel szemben pedig a tagországok közötti, illetve a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés szorosabbra fűzését tekinti elsődleges teendőnek. Ezen túlmenően az online platformok felügyeletének szigorítását és az állampolgárok tudatos médiafogyasztókká történő nevelését tartják olyan feladatoknak, amelyekért a jövőben tenni kell.
Az érdemi munka ezekkel kapcsolatban a tervek szerint 2021-ben kezdődik el, a megvalósítás ugyanakkor hosszú időt igényel, így talán nem is meglepő, hogy az Európai Bizottság az elért eredményeket először 2023-ban értékeli majd.
2020.12.07. Kalas Vivien
Kép: Európai Bizottság