A brit felsőoktatásban tanuló több ezer európai uniós állampolgár meglehetősen kérdéses helyzete rendszerint háttérbe szorul a jóval többeket érintő kereskedelmi megállapodások és egyéb gazdasági viták árnyékában. Azonban a már Nagy-Britanniában tanuló, megközelítőleg 2300 magyar diákra, valamint a szigetországban továbbtanuli tervezőkre komoly hatással lesz a véglegesen 2020 december 31-én bekövetkező Brexit. A tandíjak megháromszorozódása, a diákhitelre való jogosultság elvesztése valamint egy bonyolult és költséges diákvízum igénylése is veszélyezteti azokat a diákokat akik a világ egyik legkiemelkedőbb felsőoktatási rendszerében szeretnének részt venni, figyelmeztet Kumin Ferenc Magyarország londoni nagykövete. Azonban a privát szektor várható közbelépésével a változások a brit felsőoktatás pozitív megújulásához is vezethetnek.
Az Egyesült Királyságban, a nagykövetség adatai szerint, jelenleg 2335 magyar diák tanul. Ők a Brexit bekövetkeztéig mint uniós állampolgárok megkülönböztetett státuszt élveztek a nemzetközi diákok között. A skót egyetemek kivételével (ahol a felsőoktatás ingyenes) mint uniós állampolgárok a tandíjuk “csak” évi £9250, ami megyegyezik a brit diákokra kiszabott összeggel. Egyetemtől és szaktól függően a nem uniós vagy brit állampolgároknak ez az összeg akár £38 000 -ig is felugorhat. Ez a barátságtalan, jelen árfolyam szerint 15 millió forintnak megfelelő éves tandíj vár majd azokra a diákokra akik 2020 január 1. után kezdik meg tanulmányaikat a szigetországban. Arról, hogy a skót egyetemek hogyan reagálnak a kilépésre, egyelőre nem tudni, de sokan nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy ott a helyzet változatlan marad.
Tovább rontja a nehezebb anyagi helyzettel rendelkezők kilátásait a brit diákhitelből való várható kizárásuk. A szóban forgó állami hitel a diák tanulmányainak 100%-át úgy finanszírozta, hogy azt a brit hatóságok központilag felügyelték és egy viszonylag egyszerű eljárás útján mindenkinek elérhető volt. Emellett a hitelt különlegesen impozánsá tette, hogy a visszafizetésére a diák csak akkor köteles, amikor az jövedelme meghalad egy előre meghatározott ( Közép-európai viszonylatban magas ) összeget. A brit diákhitel, ezekkel a tulajdonságaival sok magyar diáknak egyet jelentett magával a brit diploma megszerzésének lehetőségével.
Főleg formai nehézséget okoz továbbá a vízumigénylések kérdése. Míg a 6 hónapnál rövidebb képzésekre érkezők vízum nélkül tanulhatnak az Egyesült Királyságban, addig azoknak akik egy teljest képzést végeznének el diákvízumot kell igényelniük. Ennek az adminisztratív költsége, valamint az NHS, a brit egészségügy által megkövetelt hozzájárulás további 812 fontba fog kerülni.
A már eddig felsorolt tényezők is komolyan megnehezítik, ha nem egyenesen ellehetetlenítik az anyagilag nem kiemelkedően jól szituált fiatal tehetségeket, azonban még egy komoly veszély rejlik a még meg nem tárgyalt részletek között. További nehézségek merülhetnek fel a diákvízum okozta munkavállalási helyzetben. Kumin Ferenc nagykövet külön figyelmeztet ( a nagykövetség facebook oldalára feltöltött informatív videójában) hogy az egyetemi képzés szintjétől valamint intézményétől függ majd az, hogy a diák vállalhat-e munkát a tanulmányai alatt. Így a diákok családjainak nem lesz elég a megközelítőleg 50 milliós tandíjjal megküzdeni, de a gyermek angliai megélhetése könnyen újabb havi százezreket emészthet fel.
Ilyen kilátásokkal jogosan felmerülhet a címben már előrebocsátott kérdés: Csak úrifiúk szerezhetnek majd brit diplomát?
A költségek ilyen jellegű növekedése ugyan tényleg elrettentő, de a valóság szerencsére nem ennyire drasztikus. Alig kevesebb mint egy évvel a 2021-es tanévkezdés előtt már sorakoznak a megoldások, és ez érthető is. A brit egyetemeknek és vállalkozásoknak is komoly veszteség lenne az uniós diákok számának csökkenése, hiszen a jelenleg fennálló ‘Brain drain’, Európa legkiemelkedő elméinek elszipkázása, a brit gazdaság és akadémiai élet legnagyobb mozgatórugója. Tehát nem is meglepő, hogy számos egyetem már elkötelezte magát amellett, hogy tanulmányi ösztöndíjak egész sorát biztosítsa majd az EU-ból pályázó leendő diákjainak, és várhatóan hasonló ajánlattal fognak a vállalatok is előállni. Ez akár egyet is jelenthet a pre-Brexit kedvezményezett státusz de-facto visszaállításával. Ha pedig ez így történik, márpedig az érdekek így diktálják, akkor nem az előrevetített anyagi alapú szelekció fog végbemenni a Brexitet követően, hanem egy a diákok képességeit alapul vevő ösztöndíj rendszer. Míg eddig az brit állam mindenkinek finanszírozta bármiféle tanulmányait, most a piaci szereplők és az egyetemek ( vélhetően maguk is piaci szereplőként) kiválogathatják azokat az uniós diákokat akik valóban kiemelkedő teljesítményre lesznek képesek és mint reményteljes befektetés, támogathatják az ő oktatásukat.
Összefoglalva, míg első ránézésre a Brexit egy tisztán a gazdag felső osztálynak kedvező új finanszírozási rendszert vetít elő, valójában a piaci igények bevonásával egy hatékonyabb szelekciót tud majd létrehozni.
2020. 12. 11 - Pongrácz Bálint
Kép: The Manual