Közeleg az év vége, és az esztendővel együtt az átmeneti időszak is lezárul az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatában, a feleknek azonban mindezidáig nem sikerült megállapodniuk a jövőbeni együttműködésük alapjairól.
Az idő előrehaladtával egyre fokozottabb figyelem övezte a Brexit-tárgyalások alakulását. Az idei évben rendezett számtalan formális és informális egyeztetés nem vezetett eredményre, a tárgyalássorozat végső határidejét több ízben is módosították, legutóbb pedig december 4-én ért kudarcos véget a két oldal főtárgyalóinak megállapodási kísérlete. Ezt követően Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Boris Johnson brit kormányfő folytatott intenzív tárgyalásokat, azonban sem a telefonon keresztül zajló megbeszéléseik során, sem pedig a múlt szerdai, személyes találkozójukon nem sikerült álláspontjaikat közelíteni, a döntést vasárnapra halasztották. A várakozásokkal ellentétben azonban a tárgyalófeleknek hétvégére sem sikerült körvonalazniuk a lehetséges megoldásokat, helyette az egyeztetések folytatását jelentették be.
Az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak három kérdéssel kapcsolatban nem sikerült mindeddig közös nevezőre jutniuk. Az egyik a halászati politika. Jelenleg a brit vizeken zajló halászat hatvan százalékának a joga a többi uniós tagországot illeti meg. Az EU részéről valamilyen mértékű részesedést mindenképpen szeretnének megőrizni, az Egyesült Királyság azonban kizárólagos hozzáférést akar saját felségvizeihez. A másik pont az egyenlő versenyfeltételek érvényesülése. Jövőbeni kereskedelmi kapcsolataikat illetően az Európai Unió vám és egyéb korlátozásmentességet kínál fel a brit termékekre, cserében elvárják, hogy az állami támogatások, szabályozások igazodjanak az uniós előírásokhoz, elejét véve ezzel a piaci torzulásoknak. Az Egyesült Királyság vezetése ugyanakkor aggályosnak tartja mindezt, és az Európai Uniótól való függetlenség fontosságára hívja fel a figyelmet. Legvégül pedig a megállapodás betartásának mikéntjéről is egyezségre kellene jutniuk.
A megegyezés nélküli kiválás egyik oldal számára sem lenne jó, hiszen abban az esetben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai kötnék őket, amely vámokat, kvótát és egyéb korlátozásokat jelent. A gyakorlatban viszont mindkét fél készül már arra a helyzetre, ha nem sikerülne megállapodást kötniük december 31-ig. A Bizottság a december 10-én és 11-én tartott Európai Tanács ülés első napján ismertette azon célzott vészhelyzeti intézkedésekre vonatkozó javaslatát, amelyek a megállapodás nélküli Brexit következményeit hivatottak enyhíteni. Az uniós testület azoknak az ágazatoknak kíván felkészülési időt adni, amelyek a leginkább megérzik a rendezetlen szétválást. Rendeletben szabályoznák a légi és közúti teher-, illetve személyszállítás zavartalan működését a 2021-es esztendő első felében, valamint az egymás vizein való halászat jogát a területet érintő egyezség megkötéséig, de legkésőbb 2021. december 31-ig. Ezek megvalósítása csak az Egyesült Királyság együttműködésével lehetséges, a britek szándékai ugyanakkor egyelőre nem ilyen irányba mutatnak. A brit kormány ugyanis azt tervezi, hogy megegyezés hiányában hadihajók segítségével akadályozza meg, hogy uniós halászok jogosulatlanul lépjenek be az Egyesült Királyság felségvizeire.
Amennyiben mégis születne év végéig egyezség, annak életbe lépéséhez mind a huszonhét tagállam egyhangú támogatása és az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. A tagállamok részéről Franciaország egyértelművé tette, hogy bármiféle, számára hátrányos kompromisszum esetén megvétózza azt, de Olaszország is úgy véli, hogy az Európai Uniónak nem szabad tárgyalási pozíciójából engednie. Az EP a maga részéről jelezte, hogy a jóváhagyás érdekében kész ülésezni a két ünnep között is, feltéve, hogy a brit törvényhozás előbb elfogadja a megállapodást, elkerülve ezzel azt a helyzetet, amely Theresa May kormányfői időszaka alatt állt elő.
2020.12.14. Kalas Vivien
Kép: Politico