Az Európai Unió 2020-ban VII. - Gazdaság és pénzügy

Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi szakpolitikáit a 2020-as év során két tényező határozta meg. Az új koronavírus-járvány okozta gazdasági válság elleni rendkívüli intézkedések, valamint a következő hét évre szóló költségvetés elfogadása számos kihívás elé állította az Uniót. Az év a nehézségekről, az egymásnak feszülő uniós intézményekről, valamint a tagállamokról szólt.

A járvány elleni egységes uniós fellépés nehézkesen indult. Ékes példa erre, hogy Olaszország vezetői úgy érezték, hogy az Európai Unió cserbenhagyta őket a járvány első hulláma alatt. Való igaz, a tagállamok első lépésben lezárták a határaikat és mindenekelőtt saját gazdaságuk megmentését tartották szem előtt. Az uniós intézmények közül legkorábban az Európai Központi Bank lépett fel és hozott olyan intézkedéseket, amelyekkel elsősorban a kis- és középvállalkozásokat, illetve a bankokat támogatta. Az Európai Bizottságot leginkább az uniós határok lezárása aggasztotta. Első lépésében a tagállami intézkedések harmonizálását szorgalmazta, hogy a személyek, áruk és az egészségügyi felszerelések áramlása a legkisebb mértékben sérüljön. Ezt követően hozott olyan intézkedéseket, amelyek révén közvetve, vagy közvetlenül támogatta a tagállamok gazdaságát.

A járvány gazdaságra tett hatása meghatározza az Unió hosszú távú költségvetését is, így ennek elsődleges célja az európai versenyképesség helyreállítása. A részletek kidolgozása és a tervezet elfogadása azonban nem bizonyult egyszerűnek és hetekig úgy tűnt, hogy nem sikerül megállapodást kötni. A többéves költségvetés elfogadása körül számos ellentét merült fel – egyrészt a különböző tagállamok között, másrészt a különböző uniós intézmények egymás közötti versengése miatt. 

A déli tagállamok gazdaságát rendkívül súlyosan érintette a világjárvány, így ők egy közös adósság-csomag felvételét szorgalmazták, mi több, később Olaszország a korábbi államadósság átvételét is felvetette. Az északi, „fukar - vagy takarékos - négyeknek” is nevezett tagállamok ezt élesen kifogásolták. Ezt az amúgy is feszült helyzetet élezte az Európai Parlament által szorgalmazott jogállamisági mechanizmus bevezetése és az uniós kifizetésekhez való kapcsolása. Annak ellenére, hogy a magyar és a lengyel kormány előre jelezte, hogy ezt nem tudják elfogadni, a két tagállam későbbi vétója teljesen felkészületlenül érte az uniós közösséget. Vagyis, az erős tagállami érdekérvényesítés gyakorlatát az Unió vezető személyiségei fontolóra sem vették. Végül, a tagállamok és a soros német elnökség által is elfogadott, nehezen létrejött megállapodás kényes helyzetbe tette a Bizottságot, amelynek tagjait és elnökét az Európai Parlament hagyja jóvá.

Az integráció mélyítése szempontjából rendkívül fontos lépés volt a közös uniós adósságvállalás. Ugyanakkor, a gyors és hatékony tagállami fellépések, valamint a magyar és lengyel vétó kapcsán egyértelművé vált, hogy a több évtizede tartó integrációs folyamatok ellenére továbbra is a tagállamoké a főszerep. Mindezek fényében, elmondható, hogy 2020 a tagállamok éve volt.

2021.01.04. Máthé Réka Zsuzsánna

Kép: pixy.org