„Mert minden kezdetben varázs rejtezik” írta a híres költő Hermann Hesse. Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke ezzel a rövid, de sokat sejtető idézettel méltatta Joseph Biden a 46. amerikai elnök beiktatását. Mint minden kezdet, az elnöki beiktatási ceremóniát is körbe lengi a kölcsönös várakozás, az egymásrautaltság érzése, a közös jövő kiismerhetetlensége, amely magában rejti az új lehetőségek, a válságból való együttes kilábalás lehetőségét, vagyis az EU-Amerika közötti kapcsolatok konszolidálását.
A Bizottság új transzatlanti stratégiájában olyan próbatételekre szeretne közös megoldást keresni, mint a klímaválság, az egészségügy, a demokrácia globális helyzete, valamint a digitalizáció kihívásai. Reagálva a közös stratégiai kihívásokra, az új amerikai adminisztráció megígérte, hogy azonnal visszatér a Párizsi Klímaegyezményben foglaltakhoz. A Bizottság leginkább a zöld és fenntartható energiakereskedelemre és közös technológiai fejlesztésekre helyezné a hangsúlyt a tengerentúli partnerével. Többek között a cseppfolyósított gázzal való kereskedelemre, valamint a megújuló energiaforrásokra. Kiemelendő, hogy a Bizottság elnöke a beszédében az Egyesült Államokra, mint kölcsönös partner számít, szakítva a hagyományos narratívával, amely Amerikára úgy tekint, mint a globális vezető. Így, a járványügyi helyzet és a Trump adminisztráció 180 fokos Európa-politikájának eredményeképpen egy sokkal önállóbb, stratégiailag autonómabb Európai Unió képe rajzolódik ki. Ez nem a megszokott alapokra fogja (vissza)helyezni a kétoldalú kapcsolatokat, viszont új lehetőségeket kínálhat.
Von der Leyen elsősorban a digitalizáció és demokrácia viharos kapcsolatát emelte ki, mint megoldandó közös feladat. Míg az EU technológiailag fejlett és jelentős innováció potenciállal bír, az online terjedő káros tartalmak, álhírek nem csupán a technológiai vívmányokat veszélyeztetheti (5G tornyok lerombolása), hanem emberéleteket is, mint ahogy történt a washingtoni Capitoliumban két hete. Az EU egy olyan új irányt szabott saját magának, amelyet az amerikai partnere még nem tett meg, mint például a technológiai emberre gyakorolt hatása és etikai dilemmái. Ennek következtében a Bizottság a technológiai cégekkel szemben egyfajta demokratikus kontrollt szeretne létrehozni, amellyel elkerülhetőek a washingtonihoz hasonló esetek.
A Bizottság az amerikai techcégek vonatkozásában sokkal nagyobb átláthatóságot (pl. az algoritmusok terén), valamint elszámoltathatóságot (demokratikus folyamatokra gyakorolt hatások) szeretne látni, ehhez a Biden adminisztráció aktív együttműködésére van szükség. Még személyesebb is lehet a kérdés a tengerentúliak számára, mivel sok tíz millió amerikai választópolgár hivatalosan sem fogadja el a választás eredményét. Emellett személyes riválisát, Donald Trumpot az akkor regnáló elnököt kapcsolta le a Twitter mindenfajta protokoll vagy jogi szabályozás nélkül, amely precedens nélküli beavatkozás a demokratikus folyamatokba.
Biden elnök természetesen nem menti meg Európát a saját bajaitól, viszont von der Leyen szavaival élve „Európa a digitális térben sokkal többet kínálhat az új washingtoni kormánynak”. Mind a Zöld Megállapodás végrehajtásában, a gazdasági talpraállásban, valamint a digitális szabályok kialakításában aktív támogató és megerősítő szerepe lehet Amerika 46. elnökének. Remélhetőleg régi barátságok maradnak, és újak szövődnek a tengeren innen- és túl, egy fenntarthatóbb, emberközelibb, egészségesebb jövő érdekében.
2021.01.21. Miszlivetz Áron James
Kép: Euronews