Az Ukrajnában jelen lévő EBESZ misszió (OSCE Special Monitoring Mission to Ukraine, SMM) működésének Kárpátaljára történő kiterjesztésére kérte e heti hágai látogatása során Szijjártó Péter külügyminiszter az EBESZ újonnan, 2020 decemberében kinevezett nemzeti kisebbségi főbiztosát, Kajrat Abdrahmanovot. A külügyminiszter kérését az ukrajnai magyar kisebbség elleni jogsértések, köztük a közelmúltban megfigyelhető és aggodalomra okot adó eseményekkel indokolta, illetve kiemelte, hogy ezek ellenére azt is látni kell, Magyarország továbbra is több területen és módon támogatja Ukrajnát.
Az Ukrajnában jelenleg érvényben lévő oktatási törvény és nyelvtörvény mellett, mely jelentős mértékben korlátozza a magyar nemzeti kisebbség jogait, a nemrégiben megvalósuló Ukrán Biztonsági szolgálat magyar politikusok és intézmények elleni műveletei és egyéb kárpátaljai atrocitások is indokoltan váltották ki a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség és Magyarország nemtetszését, hiszen nemcsak jogilag került hátrányos helyzetbe a magyar közösség, hanem egyes szervezetek és személyek fizikailag is fenyegetéseknek lettek, vannak kitéve. Erre hívta fel a főbiztos figyelmét a magyar külgazdasági és külügyminiszter, arra kérve őt, hogy a szervezet különleges ukrajnai megfigyelő missziója Kárpátalján is állandó jelleggel működjön, ahogyan ez Ukrajna más területein megvalósul.
Az EBESZ említett megfigyelő missziója 2014. március 21-én került felállításra az ukrán kormány a szervezet felé történő kérelmének elfogadását követően, melyet az EBESZ összes (57) tagállama támogatott. Az SMM fegyvertelen békefenntartó polgári misszióként működik Ukrajna összes régiójában, melynek fő feladata, hogy az ukrajnai helyzetet pártatlanul és objektív módon megfigyelje és jelentse, illetve a szembenálló felek közötti párbeszédet elősegítse. A misszió a hét minden napján 24 órában biztosít jelenlétet, központi irodája Kijevben található és ellenőrző állomásokat tart fent Herszonban, Odesszában, Lvivben, Ivano-Frankivszkben, Khrakivben, Donyeckben, Dnyipropetrovszkban, Csernovicban és Luhanszkban. (Ezzel kapcsolatban bővebben lásd az EBESZ hivatalos angol nyelvű honlapját: OSCE Special Monitoring Mission to Ukraine. Elérhető: https://www.osce.org/special-monitoring-mission-to-ukraine).
A kisebbségi főbiztos Szijjártót, javaslata kapcsán arról tájékoztatta csak, hogy kérését továbbítja az ukrán partnerek, illetve a svéd EBESZ elnökség felé, tehát ígéretet, illetve véleményt az említett ügyben, nyilvánvalóan, nem közölt. Abdrakhmanov köszönetét fejezte ki a magyar külügyminiszter felé, irodájának a magyar fél részéről történő anyagi támogatása miatt is, mely természetesen önkéntes alapon működik.
A nemzeti kisebbségi főbiztos feladata, többek között, hogy közbelépjen olyan nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos helyzetek során, melyek - megítélése szerint- konfliktus kialakulásával fenyegetnek, így mindennapi munkája során az etnikai, etnikumok közötti problémákat vizsgálja és kíséri figyelemmel. Emellett azokban az esetekben, amikor adott EBESZ tagállam nem teljesíti politikai vállalásait vagy nemzetközi kötelezettségeit, a főbiztos a helyzet megoldására ajánlásokat és elemzéseket tesz közzé, valamint tematikus ajánlások és iránymutatások megfogalmazásával tanácsot ad az országok számára egyes, hatáskörébe tartozó témakörökkel kihívásokkal és a jó gyakorlatokkal összefüggésben (A nemzeti kisebbségi főbiztossal kapcsolatos információk elérhetők hivatalos honlapján: https://www.osce.org/hcnm). A jelenlegi kisebbségi főbiztos kinevezésére 2020. december 4-én került sor, és a pozíciót a fentiekben már megnevezett Kairat Kudaybergenovich Abdrakhmanov kazah politikus, volt külügyminiszter szerezte meg, miután az előző kisebbségi főbiztos, Lamberto Zannier hároméves mandátuma 2020 júliusában lejárt. A szervezet hatodik nemzeti kisebbségi főbiztosa közvetlenül a pozíció betöltése előtt Svédország és Dánia kazah nagykövete volt, 2013 és 2016 között pedig Kazahsztán állandó képviselője az ENSZ-ben, ahol munkája eredményeként Kazahsztán, mint első közép-ázsiai ország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává vált. Abdrakhmanov 2007 és 2013 között Kazahsztán állandó képviselője volt az EBESZ-ben, illetve 2010-ben elnökölte az EBESZ Állandó Tanácsát, amikor is Kazahsztán töltötte be, első poszt-szovjet államként, az EBESZ elnökséget.
A főbiztos Szijjártóval való beszélgetése során azt is elmondta, hogy február során több ukrajnai tisztviselővel találkozik majd, melyek alkalmával a hatáskörébe tartozó kérdésekről, problémákról egyeztetnek, illetve a főbiztos arra is ígéretet tett, hogy figyelemmel követi az ukrajnai helyzetet. Ezzel összefüggésben Abdrakhmanov, a közelmúlt történései alapján, valószínűleg a jövőben is változatos, a nemzeti és ezen belül a magyar kisebbség számára kedvezőtlen hírekről szerezhet majd tudomást. A legutóbbi effajta ukrajnai fejlemény szerint például Kárpátalján érvénytelennek nyilvánították a helyi önkormányzatok minden döntését a regionális nyelvek használatáról, melyről január 19-én kapott értesítést a Kárpátaljai Megyei Ügyészségtől Tarasz Kreminy, az állami nyelv védelméért felelős biztos. Az Ügyészség közleménye alapján a Beregszászi Járási Tanács 2020. december 29-i 40. számú határozata érvénytelennek ismerte el a Beregszászi és a Nagyszőlősi járási tanácsok regionális nyelvhasználatról szóló határozatait. Ennek következménye pedig, hogy január 16-tól a szolgáltatások nyelve Ukrajnában kizárólag az államnyelv. A fent említett, illetve a kárpátaljai magyar közösség elleni egyéb jogsértéseket látva nem kétséges, hogy van és a jövőben is lesz mire felhívni a figyelmét az újonnan kinevezett EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosnak.
2021.01.25. Varga Csilla
Kép forrása: https://www.osce.org/special-monitoring-mission-to-ukraine/who-we-are