Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter két nappal ezelőtt, január 27-én találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel Kárpátalján. A mostani egyeztetőt az ukrán fél kezdeményezte, és úgy tűnik, kezdenek rendszeressé válni a tanácskozások a két fél között, melyeknek eredményessége azonban egyelőre kétséges, hiszen nem látható javulás az ukrán-magyar kapcsolatokban. A magyar külgazdasági és külügyminiszter ezt illetően optimista nézetet képvisel, mivel szerinte megállítható a két fél közötti kapcsolat romlása.
Dmitro Kuleba Twitter-bejegyzésben jelentette be, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter meghívására érkezett Ukrajnába, illetve arról is tájékoztatott, hogy a találkozó azért került megszervezésre, hogy a két fél megbeszélje, milyen módon lehetne erősíteni a bizalmat országaik között, illetve milyen módon haladjanak előre a kölcsönös tisztelet és jó szomszédság szellemében. A kijevi megbeszélésen Szijjártó is utalt arra, hogy nyílt és őszinte párbeszédet akar folytatni az ukrán féllel, rendezni szeretné a két ország között fennálló problémákat, mivel jelenleg a kapcsolatok nem jó irányba haladnak, amit szükséges lenne megállítani. A magyar külügyminiszter azt is kiemelte, hogy a magyar fél továbbra is támogatja Kárpátalját és a kárpátaljai magyarokat, mellyel azonban a magyar-ukrán együttműködést is erősíti, tehát a Magyarországról érkező támogatásokra így kellene tekintenie az ukrán állampolgároknak. Ezzel a fél mondattal Szijjártó az ukrán közvéleménybe rendkívüli módon beivódott nézetre reagált, mely a kárpátaljai magyarokat gyakran kimondottan vagy kimondatlanul szeparatista törekvésekkel azonosítja.
Emellett Szijjártó arról is tájékoztatott, hogy „elkészült a záhonyi Tisza-híd felújítási terve, készek vagyunk új határt nyitni Nagyhódos és Palágy között, és készen állunk 50 millió euróval támogatni a kárpátaljai útépítéseket, és 16 milliárd forinttal támogattunk 34 ezer kárpátaljai gazdát. Készen állunk a magyar autópálya-hálózatot elvezetni az ukrán határig, és készek vagyunk részt venni a túloldali struktúra megépítésében is”. (Szijjártó Péter: Megállítható a magyar–ukrán kapcsolatok romlása: https://karpataljalap.net/2021/01/27/szijjarto-peter-megallithato-magyar-ukran-kapcsolatok-romlasa).
A magyar külügyminiszter nem hagyhatta figyelmen kívül a közelebbi és kissé távolabbi múltban az ukrajnai magyar közösség ellen irányuló szélsőséges megnyilvánulásokat sem, melyek negatívan befolyásolják a két fél kapcsolatát, így ezeket meg kell szüntetni. Az oktatási törvénnyel kapcsolatban a két fél megegyezett abban, hogy munkacsoportot állítanak fel az oktatási törvény újra tárgyalására. Emellett Szijjártó említést tett és elítélte a kárpátaljai vezetők és intézmények elleni erőszakos házkutatásokat és kiemelte, hogy az ukrán államnak jogállamiság alapon kellene végeznie tevékenységét, és nem konfliktusforrásként kezelni a magyar kisebbséget, mivel az nem segíti a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. Elmondása szerint nem tudja megítélni, szükség volt-e fegyveres katonák bevonására az említett házkutatások lebonyolításához.
A magyar külügyminiszter kitért a koronavírussal kapcsolatos fejleményekre is és többek között elmondta, hogy Magyarország orosz Sputnik V koronavírus elleni vakcinát vásárol majd, mivel érdekünk a vakcina elérésének felgyorsítása, hiszen minél több embert tudnak beoltani, annál hamarabb lehet majd talpra állítani a gazdaságot. Mivel az EU-ban központosítva zajlik a vakcina beszerzése és Magyarország kevesebb adagot kap, ezért az ország tárgyalásokat folytat a kínai és oroszországi vakcina beszerzése érdekében.
Az ukrán külügyminiszter szerint a múlt év végi negatív események ellenére a jelenlegi találkozón sikerült konstruktív, partneri és baráti párbeszédet folytatni. Mind az ukrán, mind a magyar külügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását, és uniós csatlakozását. Kuleba azt is megemlítette, hogy Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozóját egyelőre nem sikerült megszervezni, azonban az még mindig napirenden van és az ukrán fél mindent megtesz, hogy a találkozó eredményesen záruljon, majd új fejezet kezdődjön a kétoldalú kapcsolatokban. Az ukrán külügyminiszter is osztotta azt a nézetet, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokban a gyanakvások és negatív érzelmek állnak a középpontban, melyet szükséges kezelni annak érdekében, hogy az együttműködés újra induljon. Kuleba, ahogyan ezt egyéb nyilatkozataiban is tette, ismét elutasította a magyar kisebbséghez való negatív hozzáállást Ukrajnában, valamint kijelentette, hogy az ukrajnai magyarok nem szeparatisták, és Ukrajna sem akar kárt okozni az ukrajnai magyaroknak. Azt is elmondta, hogy nehezményezi, illetve nincs alapja azzal gyanúsítani az ukrán államot, hogy bármilyen rossz szándék vezetné őket. Bár elképzelhetőnek nevezte, hogy bizonyos személyek jogszerűtlen tevékenysége, tettei bűnügyi nyomozást vonhatnak maguk után, mindenkinek megvan a lehetősége a bíróság előtti védelemre.
Bár a találkozó a felek elmondása alapján baráti hangulatban, konstruktív légkörben zajlott, a találkozó előtt, illetve a találkozó napján, január 26-án és 27-én fenyegető leveleket kapott több magyar diplomáciai képviselet és intézmény is, többek között Magyarország kijevi nagykövetsége, az ungvári főkonzulátus, a beregszászi konzulátus, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ.
A leveleket az "Ukrajnai hazafiak vagy patrióták" írták, melyben a magyar külügyminiszter megölésével, és az egész ukrajnai magyarság kiirtásával fenyegetnek. A „hazafiak” arra hivatkoztak, hogy látják, miként próbálják a magyarok, illetve Magyarország megsemmisíteni az ukránok biztonságát, illetve nem fogják hagyni, hogy a magyarok elfoglalják a földjeiket.
Ez alapján látható, hogy nem csitulnak a tavalyi év végén elkezdődött fenyegetések és megfélemlítések a kárpátaljai magyarok ellen, valamint az általános magyarellenes retorika az ukrán társadalomban, annak ellenére, hogy a külügyminiszterek közötti találkozók mindegyikén a felek az együttműködésről és előrehaladásról, valamint a kétoldalú kapcsolatok javításában való érdekeltségükről egyeztek meg, illetve az is megfigyelhető, hogy a két külügyminiszter viszonylag jó kapcsolatot ápol egymással. A megfélemlítő kampánnyal szemben Ukrajna vezetése inkább közömbös hozzáállást képvisel és a legtöbb esetben nem kommentálja az említett fenyegetéseket, jogsértéseket. Ezzel természetesen szemben áll a hivatalos ukrán külügyminiszteri álláspont, hangsúlyozva a baráti kapcsolatok kialakításának fontosságát, azonban a gyakorlatban továbbra is az ukrajnai magyarok elleni fizikai és jogi támadások, ellenérzések határozzák meg az ukrán társadalmat.
2021.01.29. Varga Csilla
Kép: Szijjártó Péter / Facebook