Az uniós polgároknak mindössze a fele venne részt az Európa jövőjéről szóló konferencián

A legfrissebb speciális Eurobarometer felmérésből az tűnik ki, hogy az uniós állampolgárok elméletben igen, a gyakorlatban viszont már kevésbé támogatnák az EU jövőjével kapcsolatos rendezvénysorozatot.

A héten megtekinthetővé váltak annak a felmérésnek az eredményei, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Parlament készíttetett közösen tavaly ősszel. A 27 uniós tagállam polgárait elsősorban az Európa jövőjéről szóló konferenciáról kérdezték.

Az Európai Unióval kapcsolatos közvélemény-kutatásokban a válaszadók hagyományosan azt a visszajelzést adják, hogy az állampolgárokat nagyobb mértékben lenne szükséges bevonni az európai döntéshozatali folyamatokba. Nem történt ez másképpen most sem, a megkérdezettek 92 százaléka értett egyet azzal, hogy az Unió jövőjéről folytatott gondolkodás során a döntéshozóknak a polgárok véleményét fokozottabban kellene figyelembe venniük. Ebből fakadóan az sem meglepő, hogy a hamarosan elinduló konferenciát 76 százalékuk olyan eseményként látja, amely elősegíti az EU demokratikusabbá válását. Véleményük visszaigazolást jelent a Bizottság számára, hiszen az uniós demokrácia megerősítése volt az egyik fő oka a rendezvénysorozat kezdeményezésének. A válaszadók leginkább a hozzájuk hasonló, laikus állampolgárok - különös tekintettel a fiatalabb generációkra - és a nemzeti kormányok részvételét tartják fontosnak a konferencián, 40 százalékuk a tudósokat, szakértőket is szívesen látná, ám a civil- és szakszervezeteket, valamint az üzleti szféra képviselőit már csupán a negyedük vonná be aktívan az egyeztetésekbe.

Noha ezen a ponton nézetkülönbség van a megkérdezettek és az uniós vezetők között, hiszen utóbbiak fontos szerepet szánnának ezeknek a szervezeteknek is, valódi probléma nem származik belőle, a résztvevők tényleges körére ugyanis nem gyakorol befolyást. Sokkal elgondolkodtatóbb az a tény, és ez már konferencia eredményességére is hatással lehet, hogy a válaszadók mindössze 51 százaléka lenne részese az eseménysorozatnak. Legnagyobb arányban Írországban, Belgiumban, Szlovéniában és Luxemburgban vállalnának szerepet az Unió jövőbeni irányvonalainak kialakításában, a bolgárok, portugálok és finnek több mint 60 százaléka viszont inkább csak passzív szemlélője lenne a folyamatnak.

Az Európai Uniónak és a nemzeti kormányoknak még van néhány hetük, hogy kommunikációjukkal szemléletmódváltást érjenek el lakosaiknál, hiszen - bár az Unió jövője más szereplőkkel együtt is meghatározható - az átlagpolgárok távolmaradásával az EU demokratikus legitimációjának növelésére irányuló szándék is kudarcot vallhat.

2021.03.10. Kalas Vivien