Családon belüli erőszak a koronavírus idején

Sok cikket lehetett olvasni, főleg 2020. november 25-e körül, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, arról, hogy a világ számos országában, többek között Magyarországon is nőtt a családon belüli erőszak miatt segítséget kérők száma a világjárvány kitörése óta.

Horváth Éva, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület elnöke nyilatkozta november végén, hogy a szervezethez érkezett hívások megduplázódtak a pandémiás időszak alatt. Franciaországban már a lezárások után egy héttel 32%-kal nőtt a családon belüli erőszakhoz kapcsolódó bejelentések száma, míg Litvániában 20%-os növekedés volt megfigyelhető egy három hetes lezárás időszakában, összehasonlítva a 2019-es ugyanezen időszakban mért adatokkal.

Idén, a március 8-ai nemzetközi nőnap alkalmából közzétett egy nyilatkozatot az Európai Bizottság, melyben a kifejezetten nőket érintő, pandémia okozta nehézségeket emelte ki, hangsúlyt fektetve a családon belüli erőszak jelenségére: „A Covid19-világjárvány súlyosbította a társadalmunkban meglévő egyenlőtlenségeket. Nagy kockázatnak tette ki a nőket – akár még a saját otthonukban is.”.

A lezárások által ezek az áldozatok nehezebben jutnak segítséghez, hiszen a segítő központok egy része ideiglenesen bezárt, illetve kisebb kapacitással működik, míg az áldozatok környezetében lévő családtagok és barátok is kevesebb eséllyel vesznek észre abúzusra utaló jeleket a korlátozások miatt. Egyik tagország sem volt felkészülve arra, hogy egy ilyen pandémia okozta krízis során hogyan tudnának a leghatékonyabban és leggyorsabban segíteni ezeken az áldozatokon. 

Az Európai Bizottság 2021. március 5-én nyilvánosságra hozta a férfiak és nők közötti egyenlőségről szóló éves jelentését, egy évvel azután, hogy kihirdette a 2020-2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiáját. Az idei jelentés az első, mely a stratégia megjelenése óta íródott, azzal a céllal, hogy számba vegye az EU és a különböző tagállamok állapotát a nemek közötti egyenlőség területén a stratégiában megfogalmazott célkitűzések fényében. A Bizottság által közzétett jelentés öt nagy témakörének egyike a nők elleni erőszak problémaköreit járja körül. 

A Bizottság már 2020 áprilisában felhívta a tagországok figyelmét ezekre a problémákra, és az idei, márciusi jelentésben több olyan kezdeményezésről olvashatunk, amelyeket a tagországok sikeresen alkalmaztak. Néhány országban, Magyarországot is beleértve, segélyvonalakat hoztak létre, melyek a hét minden napján 24 órában fogadják a hívásokat, illetve voltak országok, ahol a lezárások alatt is működő gyógyszertárakban figyelemfelhívó plakátokat helyeztek el telefonszámokkal és weboldalakkal, ahol segítséget kérhetnek az érintettek.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) egy tanulmányt készített a 2020 márciusától 2020 szeptemberéig tartó időszakot feldolgozva, amely a tagországok által, erőszakos cselekmények áldozatainak támogatásra bevezetett legjobb gyakorlatok ismertetését, ajánlásait tartalmazza. A teljes jelentés az EIGE weboldalán 2021 júniusában fog megjelenni, azonban már most publikálásra került egy előzetes áttekintő dokumentum a főbb eredményeket ismertetve. A tanulmány része volt egy online kérdőív, melyet az EU különböző tagországaiban működő segítő szervezeteknek töltöttek ki. Elmondható, hogy mind a 17 tagország, köztük Magyarország is, akik visszaküldték a kérdőívet, bevezettek valamilyen változtatást vagy új módszert, eszközt, amellyel jobban támogatni tudják a családon belüli erőszak áldozatait a világjárvány alatt. Magyarországon három kategóriában figyelhetünk meg változást: a kommunikáció területén, a már említett 24 órában elérhető segélyvonal bevezetésével; a tanácsadói szolgáltatások szélesebb körű hozzáférésével; valamint figyelemfelhívó kampányok készítésével.

A tanulmány egy átfogó képet ad arról, hogy a járvány kitörése utáni 7 hónapban a különböző tagállamok milyen változásokat vezettek be a családon belüli erőszak áldozatainak megsegítése érdekében. Azonban még koránt sincs vége a nehézségeknek az újabb korlátozások fényében és a tagországoknak folyamatosan azon kell dolgozni, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat, a bevált legjobb gyakorlatot.   

2021.03.12. Schmidt Laura