Kilenc tagállam, köztük a szlovákok, szlovénok, csehek és osztrákok közös levélben fordultak az eddig kereszttűzben lavírozó Uniós főképviselőhez, Josep Borrellhez, akit eddig is sok kritika ért, hogy az EU folytassa a stratégiai párbeszédet a nyugat-balkáni tagjelölt országokkal.
A 2019-es augusztusi találkozó óta sok minden történt a nyugat-balkáni hatokkal, így a kilenc tagállam külügyminisztere (szlovén, szlovák, román, ír, görög, német, cseh, horvát és osztrák) szeretné az áprilisi Külügyek Tanácsán napirendre tűzni az új stratégiai viszonyt.
Elismerik, hogy a Covid-járványt figyelembe véve az EU pénzügyileg is sokat segített a térségnek, viszont kiemelik, hogy egyes külső szereplők (Kína és Oroszország) mennyivel hatékonyabban és sikeresebben tudtak fellépni a térség támogatására. Ebből fakadóan a külügyminiszterek felhívják a figyelmet a bővítéspolitika külpolitikai dimenziójának megerősítésére. A levél egyik legsúlyosabb „önkritikája”, amelyben leírják, hogy az EU többnyire passzív szemlélő a térségben, s ebből fakadóan a keleti nagyhatalmak aktivitása hozzájárult az unió megbízhatóságának, hitelességének és szolidaritási elveinek aláásására.
A helyzetet nem javítja az a tény sem, hogy maga a Bizottság elnöke elismerte, hogy hibákat vétett a vakcinabeszerzések ügyében, miközben Szerbia lakosságának több mint 13%-a már megkapta az első oltást (az EU átlag 8.3%). A legfőbb probléma a vakcinaszerződések terén a transzparencia hiánya, emellett a gyártók kapacitásproblémák miatt szintén nem tudták tartani a beígért határidőket. Természetesen a jobban felkészült, illetve nagyobb kapacitással rendelkező országok, mint pl. Nagy Britannia, USA és Kína gyorsabban és nagyobb számban tudott vakcinát előállítani.
Kérdés, hogy az áprilisi Külügyek Tanácsán milyen stratégiában sikerül megállapodnia a tagállamok külügyminisztereinek, amely kimozdítaná a szünetből az EU-Nyugat-Balkán kapcsolatokat. Egy komoly lehetőség az IPA III előcsatlakozási eszköz, amely már az új hét éves pénzügyi ciklus részét képezi. A közel 13 milliárd eurós alap célja, hogy 6 különböző szektorban (mint pl.: védelmi, belső piaci, környezeti, határőrizeti) a tagjelöltek által benyújtott programokon keresztül támogassák intézményi és versenyképességi reformjaik megvalósítását. Az EU-nak különös szerepe van a digitális és zöld fejlesztések területén, így lehetősége van a kapcsolatok kiszélesítésében és megerősítésében. A járványhelyzet alakulásával szintén lehetősége adódik a déli tagjelöltek gazdaságainak szerkezeti reformjára, amely során gyorsabb konvergenciát érhetnének el az EU belső piacához. Ezáltal kevésbé hagyatkoznának a külső függőségekre és sokkal inkább a saját, illetve szomszédos európai szereplők kapacitásaira tudnának támaszkodni. Ez az EU számára is előnyös, mivel így a saját befolyását is növelhetné a globális térben.
2021. 03. 18. Miszlivetz Áron James
Kép forrás: https://stock.adobe.com/ie/