2021. április 15-én online formában került sor az End the Cage Age állatvédelmi európai polgári kezdeményezés nyilvános meghallgatására az Európai Parlamentben. A meghallgatáson a kezdeményezés támogatottsága az európai parlamenti képviselők felszólalásai alapján vegyes képet mutatott, az Európai Bizottság képviselői azonban pozitívan nyilatkoztak a javaslatról. Az Európai Bizottságnak 2021. július 15-ig kell közzétennie a kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját. Ebből derül majd ki, hogy a testület megindítja-e az uniós jogalkotást a közel 1,4 millió uniós polgár által támogatott európai polgári kezdeményezés eredményeképpen.
A kezdeményezés a tenyészállatok ketrecben tartásának megszüntetésére irányul. A szervezők szerint az Európai Unióban tenyészállatok százmillióit tartják egész életük során ketrecben, ami kínszenvedést okoz nekik. A kezdeményezők álláspontja szerint a tenyészállatok ketrecben tartása kegyetlen és szükségtelen megoldás, ezért ennek – az általuk „embertelennek” tartott – bánásmódnak a megszüntetésére szólítják fel a Bizottságot. Javaslatuk szerint az EU-nak meg kellene tiltania számos tenyészállat ketrecben tartását, és helyette a ketrecmentes megoldásokat kellene alkalmazni a tagállamokban.
Az End the Cage Age a hatodik, aláírásgyűjtést sikerrel teljesítő európai polgári kezdeményezés. Az Európai Bizottság még 2018. szeptember 11-ei hatállyal vette nyilvántartásba a polgári kezdeményezést, így ezzel a nappal meg is kezdődhetett a támogató nyilatkozatok gyűjtése. Az aláírásgyűjtés 2019. szeptember 11-ig tartott. A szervezők a rendelkezésre álló 12 hónap alatt 1 397 113 érvényes támogató aláírást gyűjtöttek az EU-ban, 18 tagállamban teljesítve az érvényességhez szükséges minimum aláírásszámot. Az aláírásgyűjtés „húzó tagállama” Németország volt, ahol 474 753 érvényes aláírás gyűlt a kezdeményezés mellett, míg a második legtöbb érvényes aláírást adó tagállam Hollandia, 153 958 támogató nyilatkozattal. Magyarországon 2550 érvényes aláírás gyűlt, ami nem volt elég a tagállami érvényességi küszöb eléréséhez. Az End the Cage Age kezdeményezés népszerűsítésében Európa szerte mintegy 170 civil szervezet vett részt (a szervezők nyilvántartása szerint Magyarországról egyetlen civil szervezet sem támogatta a kezdeményezést), az európai szintű kampányt pedig a Compassion in World Farming állatvédelmi szervezet hangolta össze.
A szervezők az aláírásgyűjtést sikerrel teljesító európai polgári kezdeményezést végül 2020. október 2-án nyújtották be a Bizottsághoz, ezzel kezdetét vette az uniós intézmények általi vizsgálati szakasz. A Bizottság 2020. október 30-án fogadta a szervezőket javaslataik részletes ismertetése céljából. Az EU 2019/788 rendelete (EPK-rendelet) értelmében – főszabály szerint – január 2-ig az Európai Parlamentben lehetőséget kellett volna nyújtani a szervezőknek, hogy közmeghallgatáson mutathassák be javaslataikat, április 2-ig pedig a Bizottságnak is közzé kellett volna tenni a kezdeményezéssel kapcsolatos következtetéseit. Ez a menetrend a koronavírus miatt – több más európai polgári kezdeményezéshez hasonlóan – jelentősen elhúzódott. A határidők kitolására az EU 2020/1042 rendelete nyújtott lehetőséget. E rendelet értelmében az elmaradt meghallgatást személyes jelenlét mellett akkor lehet megszervezni, amint az érintett tagállam közegészségügyi helyzete lehetővé teszi, illetve online formában is sor kerülhet a rendezvényre.
A szervezők végül az online formát választották, így a tegnapi napon sor kerülhetett az End the Cage Age nyilvános meghallgatására az Európai Parlamentben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság (AGRI) és a Petíciós Bizottság (PETI) közös szervezésében. A rendezvényen a kezdeményezést Léopoldine Charbonneaux és Olga Kikou, az európai polgári kezdeményezés szervezői csoportjának képviselői mutatták be. A szervezők túlnyomórészt technikai jellegű érvelést alkalmaztak: adatokkal, tudományos vélemények ismertetésével és szakértők bevonásával igyekeztek altámasztani javaslatuk megalapozottságát, mindemellett nyomatékosítva a kérdés etikai, morális vetületeit is.
Az eseményen az Európai Bizottság részéről többen is felszólaltak. Míg Věra Jourová, az európai polgári kezdeményezések rendszeréért is felelős uniós biztos csupán az általánosságok szintjén mozgó felszólalást intézett az állatvédelem és az európai polgári kezdeményezések rendszerének fontosságáról, Stella Kyriakides egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos ennél több konkrét elképzelést osztott meg. Elmondta, hogy a Bizottság elkötelezett az állatvédelem uniós előmozdítása érdekében, és ennek keretén belül 2023-ig jogalkotási javaslatot terjesztene elő a testület. Azt azonban nem konkretizálta, hogy ez mennyiben felelne meg a szervezők elképzeléseinek – erről majd a Bizottság közleményéből tudunk meg többet. Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos szintén támogatóan nyilatkozott a kezdeményezésről, felhívva a figyelmet a kisgazdálkodók védelmére is.
A meghallgatáson a kezdeményezés támogatottsága az európai parlamenti képviselők felszólalásai alapján vegyes képet mutatott. A megnyilatkozó EP-képviselők nagyobb része a javaslat mellett szólalt fel, és sürgette az Uniót, hogy tegyen lépéseket a tenyészállatok ketrecben tartásának megszüntetése érdekében. Ezzel együtt számos képviselő a javaslat hátulütőire hívta fel a figyelmet, így különösen az árak emelkedésére, a rosszabb minőségű import áruk iránti kereslet növekedésére, valamint a versenyképesség megóvásának szükségességére. Utóbbiak – így például Hidvéghi Balázs magyar EP-képviselő – a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében a fontolva haladást, a fokozatos és arányos fejlesztést javasolták a radikális változások helyett.
Az End the Cage Age nem az első állatvédelmi kezdeményezés, amely a Bizottság asztalára került. A Stop Vivisection (az élveboncolás betiltásáért) európai polgári kezdeményezés még 2013-ban gyűjtötte össze a szükséges számú aláírást, majd 2015 tavaszán került az ügy az uniós intézmények elé. A polgári kezdeményezés célja az állatkísérletek fokozatos megszüntetése volt. A Bizottság 2015. június 3-án kiadott közleményében elutasította a jogi aktusra irányuló javaslat benyújtását az 1 173 130 uniós polgár által támogatott polgári kezdeményezésben. A testület akkori érvelése szerint az állatkísérletek kiemelt szerepet játszanak a hatékony és biztonságos orvostudományi módszerek kifejlesztésében, így betiltásukat hat évvel ezelőtt még nem tartotta időszerűnek.
A Stop Vivisection – az End the Cage Age kezdeményezéssel ellentétben – egy decentralizáltan megvalósult kezdeményezés volt, melyet nem jellemezett központi kampányszervezés. Bár az aláírásgyűjtésben több mint 250 európai szervezet működött közre Európa-szerte (javarészt olasz állatvédelmi csoportok), a vezető európai állatvédelmi és állatkínzással szemben fellépő szervezetek nem támogatták. A Stop Vivisection ezen felül jelentős mértékben alulfinanszírozott volt a többi európai polgári kezdeményezéshez képest. Ezek a tényezők mind hatással lehettek arra, hogy a Stop Vivisection nem tudott megfelelő lobbierőt felmutatni Brüsszelben, és végül elbukott. Másfelől, éppen a Minority SafePack példája szemlélteti, hogy a kiváló lobbimunka, az Európai Parlament nagy többségű és a tagállamok széleskörű támogatása sem garancia a kezdeményezés Európai Bizottság előtti sikerére, ha azt a brüsszeli testület semmiképpen sem szeretné jogalkotási javaslat formájában előterjeszteni.
Az EU 2020/1042 rendelet értelmében a Bizottságnak a nyilvános meghallgatás megvalósulását követő három hónapon belül kell elfogadnia a kezdeményezéssel kapcsolatos, jogi és politikai következtetéseit tartalmazó közleményét, tehát legkésőbb 2021. július 15. napjáig. Ebből a közleményből fog kiderülni, hogy a Bizottság megindítja-e az uniós jogalkotást az End the Cage Age kezdeményezés alapján, illetve milyen konkrét cselekvéseket irányoz elő a testület.
2021. 04. 16. - Dr. Tárnok Balázs