Az Európa Tanács (ET) az alapvető szabadság és emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság védelme és fenntartása, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, illetve a II. világháborút követő újjáépítés lebonyolítása céljából létrehozott nemzetközi szervezet. A londoni szerződést 10 állam, illetve társult alapítóként további két ország írta alá 1949. május 5-én, és a szervezet alakuló ülésére 1949. augusztus 10-én Strasbourgban került sor. Napjainkban az ET-nek 47 tagállama van, beleértve az EU 27 tagországát. Felépítését tekintve a Tanács legfontosabb szervei a Főtitkár, akit ötéves időszakra választ meg a Parlamenti Közgyűlés, mely pozíciót 2019 júniusa óta a horvát külügyminiszter, Marija Pejčinović Burić tölti be. A Miniszteri Bizottság az ET döntéshozó testülete, mely a tagállamok külügyminisztereiből vagy Strasbourgba akkreditált állandó diplomáciai képviselőikből áll és fő feladata az ET politikáinak, költségvetésének és cselekvési programjának jóváhagyása. Emellett a Bizottság megvizsgálja a szerződések és megállapodások kötését, a kormányok általi közös politikák elfogadását, dönt szervezeti és eljárási kérdésekben, illetve ajánlásokat, európai egyezményeket, nyilatkozatokat és határozatok fogad el és felügyeli a megállapodások végrehajtását. A Miniszteri Bizottság soros elnöki feladatait a tagállamok az angol abc sorrendjében félévente rotálódó rendszerben töltik be. A Parlamenti Közgyűlés a tagállamok által delegált képviselőkből álló szervezet, mely széleskörű feladatokkal rendelkezik, többek között megválasztja a Főtitkárt, az Emberi Jogi Biztost és az Emberi Jogok Európai Bíróságának bíráit, demokratikus vitafórumot biztosít, illetve bizottságai különböző témakörökkel, aktuális kérdésekkel foglalkoznak. Az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa a helyi és regionális demokrácia erősítése érdekében jött létre, két kamarából és három bizottságból áll, és több mint 150 000 helyi és regionális önkormányzat 648 választott tisztségviselőjét képviseli. Az Emberi Jogok Európai Bírósága garantálja az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezménye által védett jogokat, nyitott államok és magánszemélyek számára is, azonban a panaszos csak abban az esetben fordulhat ehhez a bírói fórumhoz, ha a hazájában már minden jogorvoslati lehetőséget kimerített. Az Emberi jogok biztosa az emberi jogok tudatosításának és tiszteletben tartásának támogatása érdekében 1999-ben létrehozott független intézmény. A biztos nem rendelkezik végrehajtói hatalommal, feladata a jogsértések megelőzésére irányul, mellyel összefüggésben tanácsadást, elemzéseket és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára. 2018 januárja óta az ET emberi jogi biztosa a bosznia-hercegovinai származású Dunja Mijatović. A Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság létrehozásának és évi négy plenáris ülésének helyszíne után leggyakrabban Velencei Bizottságként nevezett intézmény egy független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerv, melyet 1990-ben hoztak létre a közép-kelet európai országok számára történő alkotmányozási tanácsadás céljából. A Bizottságnak jelenleg 62 tagállama van.
Magyarország 1990. november 6-án, 24. tagországként és a közép-kelet-európai blokkból elsőként csatlakozott a szervezethez. A Miniszteri Bizottság soros elnökségét első ízben 1998. november 4. és 1999. május 7. között látta el, a második elnökségre pedig 2021. május 21. és november 17. között kerül sor. A soros elnökség ellátása rendkívül hangsúlyos feladatkör a tagállamok számára, mivel az adott ország a figyelmet a számára fontos témakörökre, politikákra, és magára az országra irányíthatja. Ezzel összefüggésben minden tagállam meghatározza elnökségi prioritásait, melyet az elnökség átvételekor ismertet. A magyar kormány 2020 végén kormányhatározatban fogadta el a magyar elnökség prioritásait, melyek a következők:
a) nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása,
b) a jövő generáció: ifjúságpolitika, gyerekjogok, gyermekek és fiatalok lelki egészsége, családi értékek védelme, társadalmi felzárkóztatás és a romák lehetőségei,
c) vallásközi párbeszéd,
d) a jövő kihívásai: kiberbűnözés, mesterséges intelligencia,
e) környezetügy: európai tájvédelem, élőhelyek védelme, az egészséges környezethez való alapvető jog, fenntartható fejlődés.
Az elnökségi programok előkészítésében és megvalósításában a Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinatív szerepet játszik, míg az egyes minisztériumok és miniszterek (külgazdasági és külügyminiszter, a miniszterelnök általános helyettese, Miniszterelnökséget vezető miniszter, igazságügyi miniszter, belügyminiszter, agrárminiszter, emberi erőforrások minisztere, innovációért és technológiáért felelős miniszter) saját hatáskörben felelnek az általuk meghatározott prioritási területek, célkitűzések megvalósításáért. A magyar elnökség alatt a Miniszteri Bizottság elnöki posztját a magyar külügyminiszter tölti majd be, a hetente ülésező nagyköveti formációt pedig a strasbourgi magyar állandó képviselő elnökli.
A magyar elnökég tartalmi előkészítése 2019 őszén tárcaközi egyeztetésekkel kezdődött meg, melynek keretében a tárcák kialakították, majd később a kormány elfogadta a meghatározott prioritási területeket. E célok megfogalmazása során az ország kiemelt figyelmet szentelt a magyar külpolitikai és nemzetpolitikai prioritásoknak, a szomszédos országokkal, különösen a V4 és a határon átnyúló programok keretében kialakult együttműködésnek, az emberi jogi és kisebbségi jogi céloknak, illetve az ország kulturális diplomáciai láthatósága növelésének.
A nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása első helyi prioritásként szerepel a magyar elnökség programjában. Az Európa Tanács a magyar nemzetpolitikai és szomszédságpolitikai érdekérvényesítés elsődleges nemzetközi fóruma és az említett prioritás a többi célkitűzés során is megjelenik. A Tanács egyezményrendszere és monitoring mechanizmusai (Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság/ECRI), valamint tanácsadó testületei (Velencei Bizottság) ezt a témát nemzetközi szinten is napirenden tartják. A Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága, illetve Nemzetpolitikai Államtitkársága, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium több konferenciát és rendezvényt is szervez az elnökségi időszakban a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos témakörök mentén.
A jövő generáció: ifjúságpolitika, gyerekjogok, gyermekek és fiatalok lelki egészsége, családi értékek védelme, társadalmi felzárkózás és a romák lehetőségei, mint második prioritás egyéb célkitűzésekhez is kapcsolható. A Budapesti Európai Ifjúsági Központ az elnökségi időszakban, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködve több eseményt is szervez. Példaként említhetők az állampolgári, ifjúság digitális kompetenciafejlesztésére vonatkozó programok, a Digitális Jólét Program eredményeinek bemutatása, nemzetközi konferenciák az online médiatudatosság fontosságáról, az új iparágak gyerekekre és ifjúságra kifejtett társadalmi hatásairól, az Európai Roma Keretstratégia és a hazai társadalmi felzárkózási stratégiáról, nevelőszülőség konferencia, onkológiai konferencia, átfogó tehetségügyi konferencia, a fiatalokat érő bántalmazás témakörét érintő programok.
A vallásközi párbeszéd prioritás célja az egymás iránti tisztelet, tolerancia, megértés erősítése az európai társadalomban, mely téma fokozatosan kikerült az ET látószögéből, ezt hivatott visszaállítani e jelenlegi célkitűzés a magyar elnökség során. Az ezzel kapcsolatos elnökségi programok főként a Magyar Kormány Hungary Helps Programjával hozhatók összefüggésbe, mely 2018 óta egybefoglalja Magyarország összes nemzetközi humanitárius és fejlesztési tevékenységét, melyért a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítésért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkársága felel. Az Államtitkárság különböző konferenciák, workshopok és kiállítások által próbálja majd felhívni a figyelmet a keresztényüldözés visszaszorításának fontosságára és egyéb témakörökre.
A jövő kihívásai: kiberbűnözés, mesterséges intelligencia célkitűzés során a magyar elnökség egyrészt az ET Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezménye (Budapest Egyezmény) aláírásának (2001. november 23.) 20. évfordulója alkalmából szervez széleskörű konferenciát. Másrészt, szintén több esemény kerül megrendezésre a kiberbűnözés témáját illetően, például a Belügyminisztérium szakmai találkozója a kibertérben elkövetett bűncselekmények nyomozását végző bűnüldöző szervek meghívásával, vagy a mesterséges intelligencia szakértői konferencia az ET újonnan létrehozott, mesterséges intelligenciával foglalkozó ad hoc bizottsága (Ad hoc Committee on Artificial Intelligence, CAHAI) tevékenységének áttekintéséről, illetve esetlegesen a gyakorlat szerint 12-18 havonta megrendezésre kerülő Octopus konferencia.
A környezetügy: európai tájvédelem, élőhelyek védelme, az egészséges környezethez való alapvető jog, fenntartható fejlődés a grúz elnökség során megrendezésre kerülő magas szintű konferencia utókövetését, az elnökség alatt elért eredmények vizsgálatát tűzte ki célul. Emellett ezzel a prioritással kapcsolatban is több rendezvényre kerül majd sor, mint például az Európa Tanács Európai Táj Egyezményének 11. konferenciája, a Magyar Nemzeti Parkok Hete, a Táj Nemzetközi Napja.
A magyar elnökség során a fent ismertetett célkitűzések mellett számos kultúrprogram, könnyű –és komolyzenei koncertek, filmbemutatók, kiállítások is megrendezésre kerülnek.
Összegzésképpen elmondható, hogy Magyarország felkészült az elnökségi feladatok sikeres ellátására és az ország előtt álló fél év, remélhetőleg, sok hasznos tapasztalattal, pozitív eredményekkel gazdagítja majd az országot.
2021.05.04. - Varga Csilla