A közép-európai országok C5 formációjának legutóbbi találkozójára Pozsonyban került sor 2021. május 13-án, melynek keretében Magyarország, Szlovákia, Csehország, Ausztria és Szlovénia külügyminiszterei különböző kérdésekről egyeztettek. A megbeszélések egy részére a C5 országok meghívták az ukrán külügyminisztert is, illetve áttekintették a COVID-19 járvány jelenlegi helyzetét, az oltási igazolások kölcsönös elfogadását, a határnyitásokat, és egyéb témaköröket, valamint az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos helyzetet, az Európai Unió és Ukrajna közötti, illetve a transzatlanti kapcsolatokat.
A találkozón Ivan Korčok szlovák külügyminiszter a koronavírus-helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy Szlovákia az EU-n belül lemaradt az átoltottság tekintetében, a legkevésbé átoltott 3-4 ország között szerepel, mivel egyelőre viszonylag kevés az oltóanyag. Mivel azonban a járványhelyzet javul, a kormány megszüntette a szükségállapotot és a gazdasági mobilizációt célzó intézkedéscsomag kerül elfogadásra. Az országban ismételten bevezették a fertőzési színskála szerinti szemafor rendszert és a legkevésbé veszélyes országokba korlátozás nélkül utazhatnak majd a szlovák állampolgárok. Az országban egyelőre nem állítanak ki védettségi igazolást, így bilaterális megállapodásokat sem tudnak kötni azokkal az országokkal, melyekkel kölcsönösen elfogadnák ezeket a dokumentumokat, azonban e témáról a héten további tárgyalások zajlanak majd.
A cseh külügyminiszter, Jakub Kulhánek bejelentése szerint a következő C5-ös külügyminiszteri találkozónak Prága ad majd otthont. Elmondta azt is, hogy Csehország szerint végső megoldás a járványhelyzetben az EU-s Digitális Zöld Igazolványok elfogadása lenne, azonban átmenetileg regionális és bilaterális megállapodások megkötését is megfelelőnek tartja. Csehország a hétvégén bejelentette, hogy hat országból (V4, Németország, Ausztria és Szlovénia) korlátozás nélkül beengedik a beoltottakat, illetve néhány héten belül döntenek arról, hogy minden beoltott uniós polgár számára megnyitják-e az ország határait.
Anže Logar szlovén külügyminiszter elmondta, hogy a szlovén kormányon belül nehézkes a koronavírussal kapcsolatos koordináció, és megdicsérte Magyarországot, hogy a védettségi kártya kiadásával megelőzte uniós partnereit. Az országban egy hete kezdték kibocsátani a védettségi igazolásokat, ezzel is erősíteni kívánják az oltási kedvet. Szlovénia is attól tart, hogy az uniós egyeztetési folyamat következtében a Digitális Zöld Igazolványok elfogadása lassú folyamatnak ígérkezik, ezért ők is a bilaterális és regionális megállapodásokat tartják megfelelőnek a nyári turistaszezon előtt. A külügyminiszter EU-elnökségük prioritásairól is említést tett, kiemelve az EU jövőjéről szóló konferenciát, a kiberbiztonságot, a Nyugat-Balkán és a Keleti Partnerség országaival tartandó csúcstalálkozókat. Belorusz ügyében a külügyminiszter szerint nem lehet cél az EU országok és Belorusz közötti gazdasági kapcsolatok teljes blokkolása.
Az osztrák külügyminiszter, Alexander Schallenberg elmondta, hogy koalíciós partnerük, a Zöldek miatt számukra nem egyszerű sem a bilaterális megállapodások kötése, sem a védettségi igazolás kiadása, mivel papír alapú, QR kódos igazolás kiállítását tervezik, de még számos adatvédelmi kérdés tisztázatlan Ausztriában. Több kérdést is felvet, hogy hogyan alakul majd a helyzet a cseh külügyminiszter által bejelentett nyitás kapcsán, ha az egyoldalú lesz, és nem kerül sor bilaterális vagy regionális megállapodásokra. Belarusz ügyében megjegyezte, hogy Ausztria a nagy befektetők közé tartozik és félő, hogy ha a szankciók miatt kénytelenek lesznek korlátozni tevékenységüket, úgy orosz és török cégek azonnal átveszik majd a helyüket, tehát támogatják a szankciókat, azonban olyan módon, hogy azok ne okozzanak a saját országuknak nehezen kezelhető veszteségeket.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, többek között tájékoztatott arról, hogy Magyarország eddig hét országgal kötött bilaterális megállapodást az oltási igazolások kölcsönös elfogadásáról, melyek négy elemet tartalmaznak. Belorusz ügyében Szijjártó elmondta, hogy Magyarország nem akarja megszüntetni a magyar gazdasági életben fontos szerepet játszó Stadler cég kooperációs tevékenységét, azonban az ország iránt nagyobb felelősséget érző lengyelek által követett gyakorlatot akarja példának tekinteni.
A C5+Ukrajna formátumú megbeszélésen Dmytro Kuleba ismertette, hogy Ukrajna egészségügyi rendszere jól küzd a járvánnyal, minden régióban javulás indult el. Az ország szívesen működne együtt a C5-ös országokkal, nyitottnak bizonyult az oltási igazolványok elfogadására is. Kuleba az ukrajnai helyzetről az ukrán-orosz, ill. az ukrán-EU-amerikai kontextusban is tájékoztatott, kiemelve, hogy rendkívül fontos az Ukrajna melletti folyamatos kiállás az uniós külügyminiszterek részéről. Az Ukrajna keleti határán elindított orosz katonai demonstrációt úgy értékelte, hogy az Putyin sokoldalú tesztje volt és bár a haderőkivonás nem zárult le, de annyi pozitív változást tapasztaltak, hogy az agresszív retorika alábbhagyott. A mesterlövész-akciók azonban továbbra is feszültséget képeznek Donbaszban.
A külügyminiszteri találkozó keretén belül Szijjártó kétoldalú tárgyalást is folytatott az ukrán külügyminiszterrel, melynek során a felek kiemelték a két ország közötti oktatási munkacsoport május 12-ei ülését és reményüket fejezték ki az ott lefektetett célok teljesülése tekintetében. Kuleba tájékoztatása szerint az ukrán külügyi tárca átveszi a kisebbségi vegyes bizottságok koordinációját és társelnökletét, és amint e folyamat véget ér, hosszú idő után újra összehívható lesz a magyar-ukrán kisebbségi vegyes bizottság. Szijjártó javasolta, többek között, a védettségi igazolások kölcsönös elismerését is, melyet Kuleba támogatott. Az ukrán külügyminiszter emellett közölte, hogy személyesen felügyeli a kisebbségi törvény kidolgozását, illetve hogy ezzel összefüggésben az ukrán fél feltétlenül konzultál a kisebbségek képviselőivel.
2021.05.19. – Varga Csilla