Mindenki számára jól ismert Emmanuel Macron francia elnök 2017-es, sorbonne-i beszéde, amelyben az általa felvázolt Európai Unió jövőjéről szólt. Többek között kitért egy, az oktatás területén fontosnak vélt célra is, miszerint a minél dinamikusabban működő Európai Unió jövőjének egyik alappillére a fiatalok, akik tanulmányaik során kulcsfontosságú szerepet kell, hogy betöltsenek a külföldi mobilitásban való részvétellel.
Macron elnök szeptemberi beszéde után nem sokkal, 2017. decemberében a göteborgi csúcstalálkozón az Európai Unió oktatási, és kulturális jövőképe került a fókuszba, amely eredményeképp az Európai Tanács több kezdeményezés megvalósítására szólította fel a tagállamokat, az Európai Bizottságot, illetve a Tanácsot. A célok között szerepet kapott az ún. Európai Egyetemek kezdeményezés, amelyben 2024-ig, húsz európai egyetemi szövetség létrehozása szerepel, így hozzájárulva a hallgatók különböző uniós tagállamokban folytatott tanulmányaik útján megszerzett diplomák sokszínűségéhez, illetve általánosságban az európai egyetemek nemzetközi versenyképességének javításához. A francia elnök javaslata továbbá, hogy öt éven belül minimum két nyelven beszéljenek az európai fiatalok és legalább fél évet töltsenek más európai egyetemnél.
Az Európai Egyetemek kezdeményezés legfőbb célja tehát egy, a nyelveken, határokon és szakterületeken átívelő, Európai Uniós együttműködés megteremtése, annak érdekében, hogy az Unió előtt álló társadalmi kihívásokra innovatív megoldásokat találjanak. Az európai identitás, valamint az európai értékek mellett kiemelt szerepet kap az európai egyetemek versenyképességének megerősítése, továbbá a felsőoktatás minőségének, illetve a mobilitási programokban résztvevők számarányának javítása. Ezen kitűzött célok érdekében az Európai Bizottság 2018-ban, az Erasmus+ program keretében belül, felhívást intézett a tagállamokhoz olyan szövetségek megalapítására, amely tagintézmények garantálják a hallgatóknak a nemzetközi környezetben való oktatást, a kihívás-orientált szemléletmódot, valamint előtérbe helyezik a fenntarthatóságot, és az európai értékeket, szem előtt tartva a minél szélesebb földrajzi lefedettséget. A felhívás eredményeként 17 európai egyetemi szövetség került kiválasztásra, amely 24 tagállam 114 felsőoktatási intézményét tömöríti magában. Minden szövetség átlagosan hét, Európa különböző részein működő felsőoktatási intézményből áll, amelyek között partnerségi kapcsolat jön létre. A kiválasztott szövetségek esetében igyekeztek minden kiemelt tudományterület lefedésére, így például helyet kapott az egészségügy, a társadalomtudományok vagy a mérnöki tudományok.
2020-ban, a második felhívást követően, újabb 24 egyetemi szövetség került kiválasztásra, amely 26 tagállam 165 felsőoktatási intézményét foglalja magában. Az Európai Bizottság az első, illetve a második felhívást követően, összesen 41 európai egyetem létrehozásáról döntött, amely rendelkezésére összesen 287 millió eurót bocsátott. Az európai egyetemet alkotó szövetségek támogatása az Erasmus+, illetve a „Horizont 2020” keretprogramokon keresztül zajlik. Az Európai Egyetemek kezdeményezés kiemelt helyzetét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Európai Bizottság 2018-ban arra tett javaslatot, hogy a jelenlegi, 2021-tól fennálló, többéves költségvetési ciklusban 30 milliárd euróra növekedjen az Erasmusra szánt keretösszeg. A koronavírusra való tekintettel ezen ambiciózus terv nem tudott megvalósulni, ám így is jelentősen, a korábbi 14,7 milliárd euróról 28,4 milliárd euróra növekedett az Erasmus+ program kerete.
Ami Magyarországot illeti, az Európai Egyetemek Hálózatához az első pályázati körben az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Közép-Európai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem csatlakozott, a második körben pedig a Szent István Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem került kiválasztásra. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem koordinációs szerepet tölt be, s vezetőként (leader) vesz rész a projektben.
A legfrissebb, Európai Egyetemeket érintő dokumentum az Európai Unió Tanácsa májusi következtetései, amelyben kiemelték, hogy az Európai Egyetemek kezdeményezéshez csatlakozott 41 egyetem, az európai fiatalok 20%-át fedi le, amely mindenképp jó kezdet a közös jövőkép, és intézményi struktúrák kialakításához. További fontos megállapítása, hogy a Covid-19 világjárvány következtében napvilágra kerültek olyan, eddig kevésbé nagy hangsúlyt kapó területek, mint az alacsony digitális kompetenciák, vagy a földrajzi egyensúlytalanság. A járvány azonban rávilágított számos más dologra is, többek között arra, hogy milyen gyorsan változik meg a gazdaság szerkezete, mekkora szükség van a technológiai fejlődés, egyúttal a zöld átállásra, vagy milyen hamar szükséges tanulási módszereken változtatni, s a digitális teret kihasználni. Utóbbi kapcsán, a Tanács kiemelte, hogy a problémákat felismerve cselekedni kell, amely a felsőoktatásban az innovációval forr össze.
A Tanács következtetéseiben mind a tagállamokat, mind a Bizottságot felkérte az európai egyetemek minél hatékonyabb megvalósításában való közreműködésre, amely keretén belül külön kiemelendő a legvégső cél, miszerint az egyetemi szövetségek által megvalósul a transznacionális együttműködés a felsőoktatási intézmények között. Ezen intézmények ötvözik a tanulást, kreativitást, kutatást és innovációt, és hozzájárulnak a minket körülvevő társadalmi és szakpolitikai változások hatékony leküzdéséhez, ezzel is elősegítve, az Európai Unió egy másik kiemelt prioritásának, az Európai Kutatási Térségnek a létrejöttét.
2021 év végén, a Bizottság félidős felülvizsgálata zajlik az Európai Egyetemek kezdeményezés megvalósulása kapcsán, emellett a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy még ez évben készítsen iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a meglévő támogatások és források mellett, milyen közösségi és tagállami eszközökkel lehetne jobban támogatni és elősegíteni a kezdeményezés megvalósulását.
Az Európai Egyetemek kezdeményezés, mint versenyképességi eszköz
Európa az elmúlt évtizedekben globális éltanulóból, sereghajtóvá vált mind versenyképességi és innovációs tekintetben. Ezt alátámasztja az Európa 2020 stratégia felemás eredményei is. A nemzetközi sajtó már 2015-ben is megkongatta a vészharangokat, kikiáltva Európát és benne az Európai Uniót, mint a globális verseny vesztesét. Az évszázad végére az EU globális népességből való részesedése 6%-ról 4%-ra csökken, a globális GDP-ből való részesedése akár feleződhet, és 2050-re egy európai ország sem lesz a világ legnagyobb gazdaságait összefogó G7 tagja. Az új évtized derekán megjelenő globális (és közvetlen szomszédságát is érintő) válsághelyzetre most is keresi a megoldást. Az Európai Uniót érintő kihívások és az innovatív megoldások megtalálása nem képzelhető el magasan képzett szakemberek nélkül, mind a közigazgatásban és a magánszférában. Az oktatás-kutatás-innováció európai szintű hálózatai vezethetnek egy közös kiútkereséshez, amely hozzájárulna a fenntarthatóság, jólét és emberi biztonság megteremtéséhez. A 2025-ös Európai Oktatási Térség megvalósításában az Európai Egyetemek kezdeményezés a felsőoktatás európai szintű reformját helyezi előtérbe, ehhez azonban szorosan kapcsolódnak a szakképzés és középiskolai rendszerek reformját és harmonizációját érintő kérdések is. Ennek kapcsán idén februárban az oktatási miniszterek virtuális ülésén fogadták el a 2030-ig szóló európai uniós keretrendszert. A fent említett féléves felülvizsgálat eredményei tükrében fogják az egyetemek egymás közötti együttműködésüket finom hangolni.
Példaképp, a Budapesti Műszaki Egyetem által vezetett 10 tagú konzorcium egy versenyképes európai mérnökdiploma megvalósítását szeretné eléri az évtized közepére. Olyan szakembereket szeretnének képezni, akik az okos, „intelligens” városok és az ipar 4.0-ban is jártasak. Ez összhangban van a Bizottság 2019-2024-es prioritásasival is, amely nagy hangsúlyt fektet a digitális és zöld átállásra. Ebből kifolyólag, a 2050-es klímacélok csak elkötelezett tagállamok és lelkes -valamint a legkorszerűbb technológiákat használni tudó- és képzett szakértők útján valósulhatnak meg. Az elmúlt egy év sok tanulsággal szolgált az európai társadalmak és a politikai vezetők számára. Olyan újfajta fenntartható gondolkodás került előtérbe, ami szakít a hagyományos megoldásokkal. A gazdasági növekedést felváltotta a fenntartható növekedés, az épített és természetes környezeti értékek megóvása, fejlesztése. A fogyasztásalapú gazdaságról a körforgásos és megosztás-alapú gazdaságra való átállás is nagyobb szerepet kapott. Ebből kifolyólag az egyetemi hálózatok innovatív megoldásokkal sokat tehetnek a társadalmak (szellemi-mentális és fizikai) egészségének megőrzése érdekében.
A jövőbe tekintve, az Európai Egyetemek kezdeményezés hosszú távon is érinti majd a szociális kérdéseket, mint a foglalkoztatást, a korai iskolaelhagyók számát, a kutatás és innovációs finanszírozást, illetve a szegénység csökkentését új egyéni kompetenciák és képességek létrehozásával. Az Európai Egyetemek kezdeményezés tehát túlmutat az egyetemi hálózatok kooperációján és a csereprogramokon, a jövő még ismeretlen munkaköreiben is úttörő szerepet kaphat. Az Európai Unió oktatási minisztereinek májusi ülésén ezért is fogadtak el következtetéseket, amelyek szorgalmazzák a kompetenciák és képességek fejlesztését (és újak létrehozását) amelyek a gyorsan változó társadalmi igényekre rezonálnak.
Végső soron egy évtizedes integrációs folyamat van kibontakozóban a felsőoktatás területén. A versenyképes tudásért folyó globális versenyben Európa is részt kíván venni. Jelenleg a lemaradást kell behozni és csak ezután vehetik fel az európai egyetemek a kínai vagy amerikai társaikkal a versenyt. A több egyetemről származó diploma, ebből fakadóan az új nyelvek ismerete komoly hozzáadott értékkel bírhat, amely túlmutat önmagán. A diákok, professzorok és kutatók egy valódi európai egyetemi közösség részesei lehetnek, amely megerősíti a különböző kultúrák közötti együttműködést és megértést, ami az európai béke szimbolikus jelképe is.
2021.07.07. Bagi Nikoletta Dóra és Miszlivetz Áron James